(A recenzió teljes szövege a Metropolis 2010/2., Globalizáció és filmkultúra összefüggéseit tárgyaló számában olvasható.)

Füzi Izabella (ed.): Hitchcock. Kritikai olvasatok
Szeged: Pompeji, 2010.

Az Apertúra internetes filmelméleti folyóirat által indított Apertúra Könyvek sorozat első kötete minden idők egyik legtöbbet elemzett filmalkotóját, Alfred Hitchcockot választotta témájául. Ahogyan erre a szerkesztő, Füzi Izabella már a bevezetőben kitér, „[…] a Hitchcock interpretációk áttekintése – pusztán a szakmai olvasatok számát tekintve is – komoly kihívásnak számít”,  egyetlen kötettel tehát nem meríthető ki teljes mélységében a filmszakmai és filmkedvelő körökben egyaránt pezsgő tudományos párbeszéd.

Az Apertúra Hitchcock-kötete éppen ezért nem is a teljes Hitchcock-univerzum lefedésére törekedett, hanem a legfőbb irányvonalak párhuzamos bemutatására, és így egymás mellett ismerhetjük meg a lacani pszichoanalízisen alapuló, a deleuze-iánus és a feminista filmelmélet megközelítéseit, de találunk példát a dekonstrukció filozófiájának gondolatait felhasználó olvasatra is. Ilyen módon nemcsak Hitchcock művészete kerül bemutatásra a maga komplexitásában, hanem a legfontosabb teoretikus iskolák változatos módszereinek sokszínűségébe is betekintést nyerünk...