Szerkesztőség

Fotó és film - bevezető


Összeállításunk címe talán félrevezető. A Metropolis legújabb száma nem a fotó és a film művészeti jellegzetességeit vagy ábrázolásmódját hasonlítja össze. Nincs szó a híres fotós filmekről – a Nagyításról vagy a Kifutópályáról (La Jetée) – sem. Az összeállítás azt a kérdést vizsgálja, hogy a fotografikus és a filmes ábrázolásnak milyen közös jellemzői, illetve problémái vannak. A kérdés tehát az, miként lehet leírni a fotografikus ábrázolásmódot, melynek mind a fotó, mind a film speciális esete. A fotóelmélet és a filmelmélet közös problémáiról szólnak tehát a tanulmányok, leginkább a fotóművészet példatárának segítségével.

Ezen belül két további megszorítással éltünk. Egyrészt az angolszász analitikus elméleti tradíció kérdésfelvetéseire koncentráltunk, és nem a kontinentális tradícióra. Másrészt a fénykép, illetve a filmkép ontológiájának André Bazintől jól ismert problematikáját az e képfajták fenomenológiájával és reprezentációs módjuk vizsgálatával együtt próbáltuk bemutatni. Nemcsak az a kérdés tehát, hogy mi is az a fénykép vagy filmkép, hanem hogy miként észleli a néző e képfajtákat, és miként reprezentálják e képfajták az ábrázolt entitásokat.

A klasszikus nézet szerint a fotók és a filmek radikálisan másfajta ábrázolási módot valósítanak meg, mint például a festészet, következésképpen a fotók és filmek percepciója is gyökeresen eltér a festmény percepciójától. A legfontosabb különbséget az képezi, hogy míg a festmény esetében a lefestett tárgytól többé-kevésbé független a festmény maga, a fotó esetében a lefényképezett tárgy létezését feltételezi a fotó létezése. Ha nem létezne vagy létezett volna a lefényképezett tárgy, a fotó sem létezne. Ezt a nézetet legkifinomultabb formájában Kendall Walton klasszikus tanulmánya képviseli. Walton a fényképek és a festmények percepciójának különbségét is erre a logikai különbségre vezeti vissza, és azt állítja, hogy a fotó transzparens kép, míg a festmény nem az. A fotó esetében a reprezentált entitás valamilyen módon mind ontológiailag, mind fenomenológiailag lényegibb, mint a festmény esetében.

Ezt a végkövetkeztetést próbálja meg cáfolni összeállításunkban két tanulmány is: Noël Carroll és Nánay Bence írása. Carroll elsősorban a fenti nézet ellen érvel, és csupán körvonalazza saját – Beardsley elméletén alapuló – megoldását. Nánay Richard Wollheim – eredetileg a festmények reprezentációs módját leírni hivatott – reprezentációelméletét kísérli meg alkalmazni a fotó és a filmkép esetére. A két szerző hasonló konklúzióra jut: annak ellenére, hogy a fotografikus képet és a filmképet mechanikus folyamat hozza létre, míg a festményt nem, nincs lényegi különbség e három művészeti forma reprezentációs módja között, következésképpen nincs különbség aközött sem, ahogy e három művészeti ág alkotásait percipiáljuk.

Az előző problémával összefügg a fotók, illetve filmek realizmusának kérdése. Milyen értelemben állíthatjuk, hogy a fotó és a film realistább művészet, mint például a festészet? Biztosítják-e a fotókat, illetve a filmeket előállító mechanikus folyamatok ezen művészetek realizmusát? S ha igen, a realizmus milyen értelmében? Erre a kérdésre keresi a választ James Lastra nagy művészet-, film- és fotótörténeti apparátust felvonultató tanulmánya.

Az összeállítást záró bibliográfia szintén e viszonylag szűk kérdéskör – a fotó és a film ábrázolásmódja esetén egyaránt felmerülő problémák – analitikus-angolszász megközelítésének irodalmáról ad áttekintést. A fotó és a film különbségeinek, illetve az állókép filmbeni alkalmazásának kérdéseit talán egy későbbi Metropolis-összeállításban mutatjuk majd be.

 

A szerkesztők

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.