Nagy Csaba

Kőháti Zsolt két könyvéről (Tovamozduló ember tovamozduló világban és Magyar film hangot keres)

Magyar mozi


Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. A magyar némafilm 1896-1931 között.
Budapest, 1996, Magyar Filmintézet.

Kőháti Zsolt: Magyar film hangot keres (1931-38).
Filmspirál No 2, 3, 4, 5 (1996/1., 2., 3., 4. szám)


A magyar filmtörténetírás az 1920-as évek eleje, azaz az 1921-ben megjelent Lányi-Radó-Held-féle A 25 éves mozi kiadása óta elsősorban az információhiánnyal, az emlékek megfakulásával, a pontos adatok eltűnésével küszködik. Kezdetben nem is volt igény másra, mint a tovatűnő idő megragadására, a homályba vesző történetek megörökítésére. Filmvállalkozóvá lett színészek és iparosok elevenítették fel "történetük" – ma úgy mondjuk: a magyar film történetének – kezdeteit, s rendszerező igényük csupán a historikus pontossággal szemben merült fel. A filmről, valamint a körülötte létező jelenségekről (mozik, ipar, érdekképviselet, stb.) szóló szövegek tudományosabbá válásával azonban nem csökkent a magyar film kezdeti korszakait övező fehér foltok nagysága. A múló idő eltüntette a személyes emlékeket, a filmipari rablógazdálkodás és a világháború pedig magukat az értékelhető műveket semmisítette meg. Éppen ezért kerül furcsa helyzetbe még ma is az, aki a magyar némafilm történetének megírására vállalkozik: olyan folyamatokról és eredményekről kell számvetést készítenie, melyeket nemcsak hogy a korszak kutatóin és az esztétákon kívül alig ismer valaki, hanem meg kell küzdenie a teljes korszakot jellemző forráshiánnyal is. A történetíró ezért mindig (alap)kutató is egyben: munkája elvégzéséhez nem elegendő a már összeállított adattárak-hoz nyúlnia, hanem újra és újra végig kell járnia az apró mozaikkockák összerakosgatásának folyamatát. Éppen ezért egyetlen eddig megjelent filmtörténet sem értelmezhető úgy, mint a magyar film történetéről íródott, szabadon választott szempontrendszerű elemző tanulmány, mert egyetlen alkotó sem kerülhette meg kutatási eredményeinek részletes publikálását; a tudományos eredmények felmutatásán túl ez mindannyiuk vállalandó kötelessége volt.

Rendszeres magyar filmtörténeti kutatások az 1960-as évektől, főleg Nemeskürty István munkásságától datálhatók. A téma módszeres és alapos feltárására azonban csak az 1990-es években, a mozi centenáriumához közeledve lehetett sort keríteni, s a Magyar Mozgókép Alapítvány támogatásával lehetőség nyílt a Magyar Filmintézetben született eredmények publikálására.

Kőháti Zsolt könyve az új filmtörténet-sorozat részeként a mozgóképet elsősorban kultúrtörténeti-társadalmi jelenségként értelmezi. Ez a megközelítés ö noha jóval szélesebb körű a magyar némafilmes korszakot eddig elemző munkáknál ö kissé megnehezíti ugyan a szöveg adatbankszerű használatát, ezért azonban kárpótol mindenre kiterjedő információgazdagsága. Úgy tűnik, a szerzőnek sikerült kikerülnie azokat a csapdákat is, melyek a filmtörténetet a film művészettörténetévé, esetleg kizárólag a filmgyártás (technika) történetévé szűkítenék le. Kőháti Zsolt számára a film (a mozgókép) a köré épült intézményrendszerrel és az ezen intézmények működéséből származó produktumokkal együtt jelent egy "civilizatorikus és művelődéstörténeti, valamint kommunikációs jelenséget", azaz a világ és a benne élő ember kölcsönhatásának egyik lehetséges vetületét. Könyve ezért elsősorban egyfajta művelődéstörté-neti tanulmányként, egy kialakuló új jelenség (és hatásának) históriájaként olvasandó. Ha úgy vesszük, mindez akár a címül választott Szabó Dezső-idézet magyarázataként is értelmezhető: "Tovamozduló ember tovamozduló világban"; az ember és világa áll a középpontban, a magyar némafilm története pedig mindezek megismerésének lehetséges eszköze.

Kőháti könyve elsősorban talán rendkívüli precízségével hat a filmtörténettel ismerkedő olvasóra. Következetesen ellenőrzöttnek és aprólékosan dokumentáltnak tűnik minden egyes hivatkozása, érezhető a különféle forrásokban fellelt, sokszor egymásnak ellentmondó adatok rendszeres összevetése. Még meglepőbb, s abszolút korrektséget sugalló a könyv felépítése is: a közel négyszáz oldalon a legkisebb információmorzsa is a helyére kerül, a szerkezet jól áttekinthető, s néhol a legmeglepőbb helyeken bukkan fel egy-egy, az aktuális esemény rekonstruálását segítő kiegészítő információ. Mindehhez olyan mértékű filológiai alaposság is járul (nevek változó helyesírásának követése, idézett szövegek grammatikai-stilisztikai pontatlanságainak jelzése és korrigálása, stb.), amely – el kell ismerni – nem mindig jellemző tudományos vagy ismeretterjesztő irodalmunkra.

A rendkívüli részletgazdagság egyik fontos következménye a filmszakmában érdekelt személyek munkásságának pontos kirajzolódása. A stáblisták, címjegyzékek, visszaemlékezések nyomán feltárt kapcsolatrendszerek, a kiemelkedőbb személyiségek érdekeltségeinek feltárása a filmgyártás változásait indukáló fontosabb történések megértéséhez vezethetik el az olvasót ö gondolok itt például a különböző törvényi szabályozásokat megelőző vagy kísérő hatalmi villongások és érdekképviseleti harcok egyes szereplőinek meghatározó voltára.

A szerző tagadhatatlan érdeme az is, hogy könyvében merészen áthágta a korábbi ö részben politikai, részben szakmai ö kereteket, s a magyar némafilm története helyett a hazai mozgófényképezés kialakulásának históriája született meg kezei alatt. Igaz, tárgya ö a kezdeti formai, szervezeti kísérletezgetés időszaka ö szinte követeli ezt a közelítésmódot. A régészecset aprólékos mozdulatával söprődik hát itt egybe film és mozgókép, magyar és Magyarországon született produkció egyaránt. Filmtudományi jelentőségén túl azt sem szabad elhallgatnunk, hogy ez a megközelítés tette lehetővé, hogy az író figyelme valamelyest a magyar mozik, a filmvetítés intézményei felé is forduljon, melyeknek történetisége a legutóbbi időkig szinte teljesen elkerülte a kutatók figyelmét.

A könyv legfontosabb erényei éppen abból a már említett fogyatékosságból származnak, hogy a magyar némafilmgyártás termékei jórészt láthatatlanok. A kutató ezért kénytelen vállalni a hangsúlyeltolódást, s művek helyett inkább azok holdudvarát és keletkezéstörténetét elemezni. A fennmaradt munkák megítélésében viszont Kőháti szigorú, de óvatos kritikus: megállapításai inkább szakmai (formanyelvi), mint esztétikai jellegűek. Igaz, e sajátossága pontosan megfelel a könyv bevezetőjében vállalt feladatának, hogy a magyar némafilmet elsősorban mint "vizuális jelenséget" tárgyalja ö feltehetően a tisztán művészetközpontú megközelítéssel szembehelyezkedve. S hogy ez mennyire következetesen vállalt út, s nem csupán a hiányból fakadó kényszer, azt az jelzi, hogy elemzési szempontjai változatlanul élnek tovább a magyar hangosfilm kezdeteit feldolgozó tanulmányában is (Magyar film hangot keres), holott ezt a filmek megsemmisüléséből származó információhiány már nem tenné szükségessé. Az érdeklődő olvasó számára ez már kis hiányérzetet is okozhat: talán jobban eligazíthatna a televíziós csatornákon jelenleg is szinte folyamatosan futó korai magyar hangosfilmek között. Éppen ezért ö a részletesség és a történeti alaposság miatt ö mindkét kötet elsősorban a korszak kutatóinak ajánlható.

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.