Azoknak a kritikai és elméleti írásoknak a száma, amelyek a thrillerrel mint általános kategóriával (nem pedig egy konkrét, a thrillerrel rokon műfajjal, mint mondjuk a detektívfilmmel vagy a horrorral) foglalkoznak, meglehetősen korlátozott. Az a pár könyv, ami a thrillerről átfogóan szól − mint például Brian Davis The Thriller (1973), Lawrence Hammond Thriller Movies (1974) és John McCarty Thrillers (1992) című munkája − többségében elsősorban képeskönyv, ami számos thrillert ismertet, ám csak minimális erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy meghatározza azokat az alapvető fogalmakat, amelyek a thrillert a többi filmtípustól megkülönböztetik. Az olyan elméleti szakemberek, mint Ralph Harper, Jerry Palmer és főként Charles Derry azonban értékesebb megközelítésekkel álltak elő.
Charles Derry, Ralph Harper, Jerry Palmer: A thrillerről általánosságban
The Suspense Thriller (1988) című könyvében Charles Derry műfajelméleti szakember, aki a horrorfilmről és a thirtysomething című TV-sorozatról is írt már könyvet, taxonómiai szempontból közelíti meg a filmthrillert: elsősorban a thriller különböző kategóriáinak osztályozása érdekli és kevésbé a forma történeti fejlődésének nyomon követése. Derry a „suspense thriller” vizsgálatát azokra a bűnügyi filmekre korlátozza, amelyekből hiányzik a hagyományos, központi detektívfigura és amelyekben a főhős vagy ártatlan áldozat, vagy pedig nem hivatásos bűnöző (például sok film noir cselszövő szeretői). Az általa körülhatárolt területről kizár több olyan filmtípust is, amelyekre tág értelemben gyakran alkalmazzák a thriller megnevezést, így a detektívfilmeket (a hard-boiled [keménykötésű] és whodunit [ki-a-gyilkos] típusúakat egyaránt), a rendőrfilmeket, a heist filmeket (vagyis azokat a filmeket, amelyek egy rablás történetét elevenítik meg), a horrort és azokat a kémfilmeket is, amelyeknek hőse hivatásos kém. Derry szerint a nem hivatásos és/vagy áldozat főhős elengedhetetlen feltétele a suspense thrillernek, mert ezek a figurák számukra ismeretlen szituációkba kerülnek, ami növeli sebezhetőségüket és ezáltal nagyobb feszültséget teremt Jelen könyv is elismeri annak a helyzetnek a különleges előnyeit, amit az amatőr főhős nyújt, de figyelembe veszi, hogy az ettől eltérő változatok is megteremthetik a kellő feszültséget, sebezhetőséget és rejtelmességet ahhoz, hogy teljes mértékben thrillernek minősüljenek...
