Az Egynyári kaland egy négy évadot megélt több műfajú sorozat (ifjúsági, coming-of-age romantikus vígjáték, dramedy), amelyet a Duna TV sugárzott 2015-től 2019-ig. A sorozat megrendelője a köztévé volt, a gyártója pedig a Megafilm produkció. A köztévé eredetileg hatrészes minisorozatnak tervezte a projektet, de a sikerre és a nézettségi adatokra való tekintettel (369 és 179 ezer néző közötti az 1. évadbanWallace, Desmond: Magyar nézettség: Egynyári kaland. https://www.sorozatjunkie.hu/2015/04/27/magyar-nezettseg-egynyari- kaland/ (utolsó letöltés dátuma: 2022. 11. 11.); Wallace, Desmond: Magyar nézettség (2015. május 11-17.). https://www.sorozatjunkie.hu/2015/05/24/magyar-nezettseg-2015-majus-11-17/ (utolsó letöltés dátuma: 2022. 11. 11.) Plusz ehhez jön még a köztévé online videómegosztójának, a Médiaklikknek a nézettsége, amely sajnos nem ismert.  1) rendelt egy második évadot, majd a többi évaddal együtt végül összesen négy nyarat ölelt fel a történet. Az 1. évadot Kovács M. András írta és Dyga Zsombor rendezte, majd Dyga Zsombor egyéb elfoglaltsága miatt (az HBO Aranyélet című sorozatának rendezése) Zomborácz Virág vette át a vezető író és a társrendezői szerepet, az utóbbit Akar Péterrel közösen. Az Egynyári kaland mint posztszocialista sorozat jó apropót ad a fiatalok társadalmi helyzete, a globális kapitalizmus és a társadalmi nemi viszonyok mozgóképes reprezentációjának elemzésére. Ráadásul, mivel a négy évad kétharmada a Balatonon játszódik, az említett reprezentációk megjelenítésének a közege is érdemleges és újabb jelentésréteggel bíró helyszín, hiszen a Balaton olyan emlékezethely, melynek a magyar nemzeti identitásban kitüntetett helye van.Mátay Mónika: A Balaton emlékezethely. Médiakutató (2020 ősz) pp. 5–6.  2 Az alkotóváltás szintén izgalmas különbségeket eredményez az első és a többi évad között a fent említett aspektusokban. A második évadtól a sorozat a műfaji kereteit megtartva elsősorban a romantikus kapcsolatok köré szövi a cselekményét, és mellette mérsékelten szubverzív, a maszkulinitás és a femininitás kérdései köré szerveződő diskurzusokat tud létrehozni. Ami a fiatalok reprezentációját illeti, ezen hősök egzisztenciális vagy munkahelyi problémáit vagy feloldja komikumban, vagy a nehézségekkel megküzdő, asszertív felnőttként mutatja be őket, eltekintve a magyar társadalom egyenlőtlenségeinek realitásától.

Az Egynyári kaland a 2000-es évek utáni, sőt a rendszerváltás utáni magyar gyártású sorozatpalettából is több szempontból kilóg. Ez az egyetlen, amely kifejezetten fiatal szereplőket tesz meg főhőssé, nem harsány komédia, nincs benne bűnügyi szál, és nem munkahelyi közeget mutat be elsősorban. A rendszerváltás utáni ifjúságitartalom-hiányt kizárólag az Éretlenek (MTV, 1995–1996, r.: Szurdi Miklós, Kolos István, Gárdos Péter) és az Űrgammák (Félix Film, 1995–1998, r.: Eckhardt Balázs, Kozma Péter, Antók Tamás, Nagy Imre, Soós Péter, Szinetár Gábor) volt hivatott enyhíteni az 1990-es években – mindkettő társműfajokat is alkalmazott, mint a krimi és a sci-fi.Inkei Bence: Csak két ifjúsági sorozat készült a kilencvenes évek köztévéjében, de ezeknek köszönhetjük Dobó Katát és Schmuck Andort. https://24.hu/kultura/2020/09/26/eretlenek-urgammak-kilencvenes-evek-magyar-ifjusagi-sorozatok/ (utolsó letöltés dátuma: 2022. 06. 14.)  3 Az ifjúsági témájú sorozatok és filmek a rendszerváltás után valószínűleg azért is szórványosak a magyar mozgóképes termésben, mert ekkor nyílt meg a lehetőség külföldi sorozatok bemutatására (Beverly Hills, 90210 [Fox, 1990–2000, sorozatkreátor: Darren Star], Szívtipró gimi [//Heartbreak High//, Gannon Television, 1994–1999, r.: Michael Jenkins, Graham Thorburn, Ian Gilmour, Shirley Barrett, Andrew Prowse, Karl Zwicky, Rob Marchand, Geoffrey Bennet stb.], Dawson és a haverok [//Dawson’s Creek//, Columbia TriStar Television, 1998–2003, r.: Steve Miner, Michael Uno, Lou Antonio, Allan Arkush, Michael Fields, Steve Robman, David Semel, Rodman Flender, Arvin Brown stb.]), amelyek kielégíthették ezt az igény, valamint jellemzően az 1990-es években a magyar televíziókban továbbra is az idősebb generáció dolgozhatott, akik már bizonyítottak az előző évtizedekben, mint Horváth Ádám, a Szurdi testvérek, Gát György, Málnay Levente, Polgár András, ők elsősorban nem ifjúsági sorozatokban voltak érdekeltek. Jelképes, hogy egy emblematikus sorozat, a Szomszédok (MTV, 1987–1999, r.: Horváth Ádám, Bujtás János, Bujtor István, Vadas Mihály stb.) esetében még a rendszerváltás előtti népszerűséget is sikerült átmenteni további kilenc évig. A Szomszédok, majd a Família Kft. (MTV, 1991–1999, r.: Szurdi Miklós, Kolos István, Vas-Zoltán Iván, Kalmár András, Zsurzs Éva, Verebes István, Rozgonyi Ádám, Felvidéki Judit, Gát György stb.), és később a kereskedelmi tévés napi szappanoperák, mint a Barátok közt (Magyar Grundy UFA Kft., 1998–2021, r.: Ardai Tamás, Labancz István, Márton István, Molnár József, Rozgonyi Ádám, Kinizsi Ottó stb.) vagy a Jóban rosszban (Interaktív Kft., 2005–2022, r.: Pajer Róbert, Soós Péter, Völgyi Balázs, Kubinszky Péter, Zilahy Tamás, Bányai Gábor stb.), valamint az HBO-ra készült sorozatok minél több korosztályt próbáltak megszólítani egyszerre. Tehát hiányozhatott az a fiatal rendezőgeneráció, amely a saját tapasztalatait vitte volna tévéképernyőre vagy akár a vászonra.A Munkaügyek (Megafilm, 2012–2017, r.: Márton István) vagy a Fapad vígjátéksorozatok esetében kaptak lehetőséget fiatal, férfi humoristák a forgatókönyvírása, rendezésre.  4 A szerzői filmes térben nagyobb hullámokat az ezredforduló környékén debütáló Simó-osztály diákjai keltettek olyan filmekkel, mint a Moszkva tér (2001, r.: Török Ferenc) és a Macerás ügyek (2001, r.: Hajdu Szabolcs), valamint a Rám csaj még nem volt ilyen hatással (1993, r.: Reich Péter), majd később az Egyetleneim (2005, r.: Nemes Gyula), illetve a Fekete kefe (2004, r.: Vranik Roland) kapcsolódtak a szerzői nemzedéki filmes hagyományhoz. Egy évtizeddel később, a 2010-es évek elején pedig az Itt vagyok (2010, r.: Szimler Bálint), és még inkább a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014, r.: Reisz Gábor) váratlan sikere jelzett újabb generációváltást, és talán az igényt is a nemzedéki tartalmak iránt. A 2009-ben az SZFE-n Schulze Éva forgatókönyvíró osztályában diplomázott hallgatók, mint Bodzsár Márk, Akar Péter, Bárány Márton és Zomborácz Virág, egyszerre közeledtek a televízióhoz és a filmhez.A legfrissebb kivétel természetesen A besúgó, amely ugyan olyan veterán színészeket is felvonultat, mint Mácsai Pál és Thuróczy Szabolcs, de a középpontban az egyetemista közeg marad, talán azért is, hogy egyszerre szóljanak rendszerváltozást megelő középkorúaknak, illetve hogy a fiatal közönséget közelebb hozzák a korszakhoz.  5 Zomborácz például a szerzői-midcult mezőnyben is bizonyított az Utóélettel (2013), valamint az Aranyélet (2015, r.: Dyga Zsombor, Mátyássy Áron), a Jóban rosszban írószobájában és a Fapad (Mega- film, 2014–2015, r.: Zomborácz Virág, Fazakas Péter, László Péter) rendezésével is gyakorlatot szerzett. A film és a tévé közti könnyű átjárást a minőségi tévé paradigma is magyarázza, amely kifejezés kelet-európai sajátosságairól Imre Anikó ír részletesebben.Imre Anikó: Minőség és televízió. (trans. Matuska Ágnes) Apertúra (2018 tavasz) https://www.apertura.hu/2018/tavasz/imre- minoseg-es-televizio/ (utolsó letöltés dátuma: 2022. 06. 14.)  6

Imre Anikó a minőségi televízió koncepcióját ambivalensnek gondolja Kelet-Európában, hiszen itt a televízió presztízse mindig is alacsony volt, és az értékeket leginkább a közszolgálati szereppel, az oktatással azonosították a nemzeti keretben megvalósuló állami televíziókban.ibid.  7 A rendszerváltás után a szórakoztatást célul kitűző kereskedelmi televíziók megérkezésével pedig talán még inkább csökkent a televízió presztízse. De mit is jelent a minőségi televízió? Az olyan globális médiavállaltok, mint az HBO Észak-Amerikában, az 1980-as évektől kezdődően a produkciós gyakorlataikban és marketingstratégiájukban a televíziótól való elszakadást hirdették azzal, hogy a művészfilmes-szerzői esztétika és formátumok felé fordultak, tehát prémiumtartalmakat szolgáltattak előfizetői rendszerben. Imre Anikó szerint több kutató addig nem is legitimálta a televíziót és a televízióról való gondolkodást „amíg [az] a nagy testvér, a mozi vonásait nem kezdte magára ölteni”; Kelet-Európában pedig ez azért is fontos, mert itt is döntően az amerikai HBO-drámával azonosítják a minőségi televíziót, és a kelet-európai gyártásban készült sorozatoknak is ennek a rangnak kell megfelelniük, hogy egy lapon említsék őket a minőségi produkciókkal.„[//A]z RTL-nek végre sikerült egy olyan minőségű magyar tévésorozatot készítenie, amilyenre eddig csak az HBO volt képes”. Sajó Dávid: Tökéletes sorozat készült Zámbó Jimmy életéből, csak nem adja majd a tévé. https://telex.hu/szorakozas/2022/11/16/tokeletes- tevesorozat-keszult-zambo-jimmy-eletebol (utolsó letöltés dátuma: 2022. 11. 16.)  8

A television studies diszciplína elstartolása ugyanakkor feminista kutatókhoz is köthető, akik azt sürgették, hogy a televízió esetében ne csupán a szociológiai hatások vagy az esztétikai értékek kerüljenek középpontba, hanem a társadalmi-hatalmi tényezők ugyanúgy az elemzés részei legyenek.Imre: Minőség és televízió.  9 Ennek jegyében az is vizsgálható lesz, hogy mi kerülhet be a minőségi televízió kánonjába és mi nem. Mind Imre Anikó, mind Avi Santo rámutat, hogy maga az HBO nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábban a tévéhez kötődő címkékkel (női, időpazarló tevékenység, tömegmédium, fogyasztói kultúra) szemben újabb, és a maszkulinitással asszociált címkéket és distinkciókat hozzon létre, annak érdekében, hogy az elitkultúrába emelje a márkát.ibid.; Santo, Avi: Para-television and discourses of distinction: The culture of production at HBO. In: Leverette, Marc – Ott, Brian L. – Buckley, Cara Louise (eds.): It’s Not TV. Watching HBO in the Post-Television Era. New York: Routledge, 2008. pp. 33–35.  10 Az, hogy a televízió „női örömét”Imre: Minőség és televízió.  11 (azt tehát, hogy a tévé a női nézőközönséggel, illetve feminin értékekkel asszociált) a minőségi televízió koncepciója felől már nem tárgyalják, megfigyelhető például abban, hogy az HBO egyik zászlóshajójáról, a Szex és New Yorkról (Sex and the City, Darren Star Productions, 1998–2004, r.: Susan Seidelman, Alison Maclean, Nicole Holofcener, Michael Fields, Darren Star, Matthew Harrison stb.) szóló, bőséges szakirodalom zömét a sorozat neoliberális, fogyasztói kultúráját, valamint regresszív, posztfeminista attitűdjét (jogosan) kritizáló munkák teszik ki.Radner, Hilary: Neo-Feminist Cinema. Girly Films, Chick Flicks and Consumer Culture. New York: Routledge, 2011.  12 De vegyük a női alkotók kérdését és egy gyakori összehasonlítást Amy Sherman-Palladino (Szívek szállodája [//Gilmore Girls//, Dorothy Parker Drank Here Productions, 2000–2007, r.: Lesli Linka Glatter, Arlene Sanford, Adam Nimoy, Alan Myerson, Michael Katleman, Sarah Pia Anderson stb.], A káprázatos Mrs. Maisel [//The Marvelous Mrs. Maisel, //Dorothy Parker Drank Here Productions, 2017–2023, r.: Amy Sherman-Palladino, Daniel Palladino, Scott Ellis stb.]) és Aaron Sorkin (Az elnök emberei [//The West Wing//, John Wells Productions, 1999–2006, r.: Thomas Schlamme, Marc Buckland, Michael Lehmann, Anthony Drazan, Christopher Misiano stb.], Híradósok [//The Newsroom//, HBO Entertainment, 2012–2014, r.: Greg Mottola, Alex Graves, Alan Poul, Daniel Minahan, Jeremy Podeswa, Joshua Marston, Lesli Linka Glatter stb.]) sorozatkreátorok, showrunnerek között.Pierce, Scott: Who really writes ‘Gilmore Girls’? https://www.deseret.com/2001/7/25/19597951/who-really-writes-gilmore- girls (utolsó letöltés dátuma: 2022. 11. 16.)  13 Mindkét alkotó munkáiban megtalálhatóak a hosszú beállítások, a popkulturális utalások, a dinamikus, pergő dialógusok, valamint mindkettőjüknek a gyártást meghatározó erős, kompromisszumra nem nyitott személyiségük van. Mégis, a drámai műfajokban dolgozó Sorkint sokkal inkább kezelték szerzőként; a romantikus komédiát alkotó Sherman-Palladino karrierjének elismerése jóval később érkezett meg Emmy-díjak formájában a Szívek szállodájánál lényegesen nagyobb költségvetésből készülő, tehát jelentősebb produkciós értéket képviselő Mrs. Maiselért, amelyben a magánélet fontosságát sokszor megelőzi a főhős egyéni, munkahelyi ambíciója. A 2000-es évek eleje óta több női showrunner bukkant fel az amerikai piacon, de a magyar sorozatok történetében Zomborácz Virág számít az elsőnek. Fontos tisztázni, hogy Zomborácz sem a sorozat főcímében, sem a stáblistán, sem bármilyen hivatalos forrásban nincs megjelölve showrunnerként, executive producerként, ahogy az észak-amerikai sorozatpiacon szokás jelölni a lefontosabb alkotót. Viszont a vele készült interjúkban a riporterek és ő maga is így hivatkoznak a szerepére, és a beszélgetésekből is az következtethető ki, hogy ő volt az író- és alkotói csapat élén a második évadtól kezdődően, tehát én is így fogok hivatkozni rá. Beszédes az is, hogy a sajtóban a sorozat különlegességét kiemelő írások és podcastok formalista szempontok szerint közelítik meg a művet, az egységes alkotói látásmódot, a korábbi kisfilmekből és az Utóéletből ismert „zomboráczvirágságot”, képi humort és groteszkséget emelik ki, ami megkülönbözteti a többi, az amerikai minőséget nem megközelítő magyar terméstől, tehát ez ad neki egyedi értéket.Varga Ferenc: Filmrecorder. 2019 legjobb tévésorozatai. https://recorder.blog.hu/2019/12/16/az_ev_legjobb_tevesorozatai (utolsó letöltés dátuma: 2022. 06. 14.).  14

Gyártási szempontból az Egynyári kaland már abba a sorba illeszkedik, miszerint a kereskedelmi televíziók és a köztévé is egyre több magyar fejlesztésű sorozatot kezdett rendelni a napi szappanoperákon kívül, feltehetően az amerikai sorozat-boom hatására. 2020-tól pedig a Nemzeti Filmintézethez is lehet már sorozatfejlesztésre pályázniIncze Kata: Ezeket a sorozatokat és tévéfilmeket támogatja idén a Filmintézet. Filmtekercs (2021. szeptember 30.) https://www.filmtekercs.hu/hirek/tevefilmek-es-sorozatok-kaptak-filmintezetes-tamogatast (utolsó letöltés dátuma: 2022. 11. 16.)  15, ami további bővülést jelenthet majd a nem licenszek alapján íródott, egyedi sorozatok tekintetében. Az Egynyári kaland 2015-ben a nemzeti közszolgáltató főadón, a Dunán debütált. A sorozatot – a legtöbb köztévé által sugárzott sorozathoz hasonlóan – külső gyártó cég készítette, a Hacktion (2011–2012, r.: Deák Kristóf, Csillag Mano, Nyitrai Márton, Orosz Dénes, Fonyó Gergely), a Munkaügyek és a Fapad után ismét a Megafilm, Kálomista Gábor produkciós cége. A fontos, politikai befolyással is rendelkező médiaipari szereplő egyre nagyobb térnyerése összhangban áll több más kelet-európai országban is megfigyelhető trenddel, illetve maga a gyártás kiszervezése is (miszerint nem a televíziókkal állnak állandó, szerződéses munkaviszonyba a filmesek, hanem magánvállalkozói státuszban dolgoznak be) is az általános (nyugat-)európai televíziós munkakörülmények változásait jellemzi.Imre: Minőség és televízió.  16 Az Egynyári kaland készítése a második évadtól kezdődően – annak ellenére, hogy a magyar HBO és egyéb kereskedelmi tévés sorozatokkal összehasonlítva kevés médiafigyelmet és marketinghátszelet kapott, és kritikai feldolgozottsága is alacsony – jól dokumentált Varga Ferenc rajongói podcast-epizódjainak és egyéb interjúknakVarga Ferenc: Zomborácz Virág, Walters Lili és Schmidt Sára az Egynyári kalandról. Filmklub podcast (54). 2017. 06. 18. [Podcast epizód]. https://www.mixcloud.com/vferi/filmklub-podcast-54-zombor%C3%A1cz-vir%C3%A1g-walters-lili-%C3%A9s-schmidt-s%C3%A1ra-az-egyny%C3%A1ri-kalandr%C3%B3l/ (utolsó letöltés dátuma: 2022. 06. 14.); Varga Ferenc: Zombo- rácz Virág, Király Dániel és Fehér Balázs Benő az Egynyári kalandról. Filmklub podcast (88). 2019. 06. 17. [Podcast epizód]. https://filmklubpodcast.blog.hu/2019/06/17/_88_zomboracz_virag_kiraly_daniel_es_feher_balazs_beno_az_egynyari_kalandrol (utolsó letöltés dátuma: 2022. 06. 14.); Varga Ferenc: Zomborácz Virág és Szalay Bence az Egynyári kaland harmadik évadáról. Filmklub podcast (69). 2018. 06. 13. [Podcast epizód]. https://www.mixcloud.com/vferi/filmklub-podcast-69-zombor%C3%A cz-vir%C3%A1g-%C3%A9s-szalay-bence az-egyny%C3%A1ri-kaland-harmadik-%C3%A9vad%C3%A1r%C3%B3l/ (utolsó letöltés dátuma: 2022.6.14); Varga Dénes: Zsófi és Bence olyan, mint Rachel és Ross a Jóbarátokban. https://magyar.film.hu/filmhu/magazin/egynyari-kaland-zomboracz-virag-interju (utolsó letöltés dátuma: 2022. 06. 14.); Soós Tamás: „Itt vagány csajok vannak, akiknek nem csak az a szerepük, hogy szépek legyenek” – Zomborácz Virág az Egynyári kalandról. https://www.filmkultura.hu/?q=cikkek/arcok-zomboracz-virag (utolsó letöltés dátuma: 2022. 06. 14.); Jánossy Villő: „Érdekes, hogy egy olyan ősdinoszaurusz, mint a köztévé, mer kockáztatni” (utolsó letöltés dátuma: 2022. 06. 14.)  17 köszönhetően. Zomborácz Virág elmondása szerint sem a megrendelő, sem a gyártó nem fogalmazott meg szigorú elvárásokat a történet irányvonalát illetően. Az első évad által lefektetett alapokat kellett követni, tehát a könnyed hangvétel és a karakterek adottak voltak, illetve a 12 éven aluliak számára nem ajánlott korhatár-besorolásnak kellett megfelelni. Az alkotócsapat (további forgatókönyvírók a harmadik és negyedik évadban: Bárány Márton, Szabó Borbála, Znajkay Zsófia, Akar Péter) a line-producerrel, Helmeczy Dorottyával volt szoros munkakapcsolatban, és nem kapott sűrűn visszajelzéseket, így széles körű kreatív szabadságot élvezett Zomborácz szerint. Mivel a televízió volt a közvetlen megrendelő, egyéb, a 2010-es évek hazai filmgyártásának és finanszírozásának az átszervezéséből következő mechanizmusoknak sem kellett megfelelni (gondolok itt a Médiatanács vagy a Magyar Nemzeti Film- alap döntőbizottságainak fejlesztési javaslataira), illetve az HBO írószobáit jellemző nagyfokú kontroll sem volt jelen. Az Imre Anikó által említett, a kelet-európai országokra jellemző, a tartalmat szabályozó kormányzati cenzúrát – amennyiben hinni lehet az interjúknak – is ki tudta így kerülni a csapat.Imre: Minőség és televízió.  18 Az HBO-drámák presztízsét adó nyílt politikai-társadalmi kommentárok nincsenek a sorozatban, ám ezek hiánya vagy visszafogott használata a romantikus és dramedy műfajok elvárásaival is magyarázható. Annak érdekében, hogy közelebbről is megvizsgálhassuk az Egynyári kaland jelentéseit, első körben hasznos lehet áttekinteni a Balaton korábbi filmes reprezentációt a szerzői-műfaji spektrumon.

Egynyári kaland (Schmidt Sára, Döbrösi Laura, Dobos Evelin)

Balaton-reprezentáció és társadalmi helyzet

Mátay Mónika szerint sok esetben a Balatonhoz kötődő múltmítoszok nemzeti identitásunk optimistábbjai közé tartoznak, mint például a TüskevárMátay: A Balaton emlékezethely. p. 7.  19, amelyet az 1967-ben bemutatott sorozat (Magyar Televízió, r.: Fejér Tamás) is megörökít. Az 1954-es Liliomfi (r.: Makk Károly) is idesorolható, hiszen a Rákosi-korszak enyhülése után készült romantikus komédiában Füreden és a badacsonyi lankákon a felszabadult, naiv szerelem jelenik meg. Kirajzolódnak ugyan a filmben a Balaton környéki vagyoni viszonyok az őslakos szegény lakosság és az üdülni, szórakozni vágyó nemesség konfliktusában, de a vígjátéki forma ezt nem bontja ki, inkább feloldja abban, hogy az úri életről lemondó szerelmespár a természetközeliséget és a szabadságot választja. Ezt a felhőtlen Balaton-képet aláhúzza Trádler Henrietta kutatása is a Kádár-korszakban megjelenő nyugati sajtótermékekről, amelyekből úgy tűnik, a magyar tenger a vasfüggöny mögött a Nyugat – kis képzavarral – szigete.Trádler Henrietta: Bikini és bisztró a vasfüggöny mögött. Médiakutató (2020 ősz) p. 60.  20 Olyan tömegfilmekben, amelyek nyugat-európai műfaji mintákat honosítottak meg, mint például A Pogány Madonna (1981, r.: Bujtor István, Mészáros Gyula) a Balaton kiválóan alakította a helyi Riviéra szerepét, ahol virágzik a turizmus, modern szállodákat húznak fel, teniszeznek, diszkóba és vitorlásversenyekre járnak a nyaralók, és a rendőrök is helikopterrel üldözik a bűnözőket. Az államszocialista filmgyártás éveiben a magyar szerzői filmes hagyomány árnyalja némileg ezt a képet: a Balaton sokszor a vágyott szabadság ígéretének „retorikai alakzatát” ölti magára, ez az ígéret pedig általában csalódást kelt, mint A kis Valentinó (1979, r.: Jeles András) és a Megáll az idő (1982, r.: Gothár Péter) nemzedéki filmjeibenHermann Veronika: Ez történt Lellén. A Balaton retorikai alakzatai a Kádár-rendszer nemzedéki filmjeiben. Médiakutató (2020 ősz) p. 55.  21. Ugyanakkor egy másik, háborgó, babonákkal teli és fenyegető Balaton jelenik meg az Ítél a Balaton (1932, r.: Fejős Pál), a Ház a sziklák alatt (1958, r.: Makk Károly) című filmekben, és vélhetően a befejezetlen Szőts István-film, a Tűz a hegyen (1944) is a Balatonhoz kötődő népi szimbolikát és líraiságot használta volna fel.

A rendszerváltást követő tömegkulturális termékekből már egy meglehetősen homogén Balaton-reprezentáció olvasható ki. A bukolikus tóparti idill mellett felbukkant egy másik jellegzetes „kollektív emlékezet” toposz, a szocialista üdülőhelyé. Legtöbbször a tó már nem a szabadságvágy megtestesítője, sokkal inkább a kényelem, a luxus hiánya jellemzi: a nyugathoz viszonyított lemaradás jelképe lesz, kádári maradvány, amelynek láttán felsóhajthatunk: „nekünk csak ez jutott”. A Zimmer Feriben (1997, r.: Tímár Péter) a magyar ügyeskedés és lehúzás, a középszerű szolgáltatások színtere a régió, a Tibor vagyok, de hódítani akarokban (2006, r.: Fonyó Gergely) a főhőst a horvátországi nyaralás helyett száműzik a Balatonra, ahol a bankigazgató a feleségének (aki szintén máshová, Capri szigetére szeretett volna menni) a jet ski helyett csak egy motorcsónakot tud virítani. Török Ferenc második filmje, a 2000-es évek elején felbukkanó midcult darabok egyike, a Szezon (2004), ritka kivételnek, a szerzői és fősodrú ábrázolás érdekes ötvözetének számít. A Szezon a korábbi szerzői Balaton-reprezentációkhoz csatlakozik abban, hogy a magyar tenger itt sem lesz az ígéret földje, kitörési pont a sem szabadságot, sem kapitalista felzárkózást nem ígérő kelet-magyarországi kisvárosból. Másfelől a filmben felbukkan a fősodrú ábrázolásra jellemző posztszocialista nosztalgia is. A Szezon főhősei a nyári csajozás, a gyors meggazdagodást jelentő vendéglátás majd pornózás álmait dédelgetik, amelyek mind szerte foszlanak az egykori aligai pártüdülő világában.

2010 után a folyamatos Balaton környéki fejlesztések és befektetések mellett megjelent egy másik jelenség is: a Balatont a kádári szocializmussal összekapcsoló életérzést nem kizárólag kiaknázó, hanem inkább újraértelmező rebranding kezdeményezések sora. A We Love Balaton vagy a Nagyon Balaton, vagy akár a magát prémiumfesztiválként hirdető Balaton Sound egyaránt építenek a nosztalgiára, de a régiós turizmus fiatalos átcsomagolására vállalkoznak/vállalkoztak, kiemelve a javuló gasztronómiát, a borvidékeket, a természeti kincseket, olyan nyaralási lehetőségeket előtérbe helyezve, amelyek túlmutatnak a strandolás–lángos–diszkó háromszögön. A Swing (2014, r.: Fazekas Csaba) balatoni turnéja és legújabban az Együtt kezdtük (2022, r.: Kerékgyártó Yvonne) is erőteljesen képviseli ezt a vonalat. Ennek a Balaton-kép-evolúciónak a része még a közösségi finanszírozásban és szponzori támogatással készült Balaton Method (2015, r.: Szimler Bálint) is, amelyben a Nagyon Balaton projekt is közreműködött. Szimler Bálint és Rév Marcell közös kreatív vállalkozása szintén érdekes kísérlet a táj újraértelmezésére. A zenés tabló, amely az angol nyelvű dalok miatt transznacionális termék is, kiüresedett szállodákban, vonatállomáson, vízibiciklin forgott, a kicentizett vizuális megoldásoktól kezdve a dokumentarizmuson át az erősen absztrakt stilizációig terjed a képi világ, miközben egy heterogén régiót mutat be, sokszor kifordítva a tóhoz kapcsolódó nemzeti mítoszokat. Ureczky Eszter és Győri Zsolt szerint a zenés klipeket a hosszú beállítás stíluseszköze és természetesen maga a tó köti össze. A filmben a jellegzetes tárgyi környezet és a helyszínek transzgenerációs közösségi narratívát teremtenek. Az alkotók az államszocialista ifjúsági kultúrát és az akkor megélt szabadságot könnyedén összekötik a jelennel, valamint a retró felhasználásával ellentmondásos jelentésekkel töltik meg a balatoni vidéket.Ureczky Eszter – Győri Zsolt: Fluid audio-spatial aesthetics and the communalization of popular music in the multi-clip movie Balaton Method. Studies in Eastern European Cinema 10 (2019) no. 2. pp. 175–192.  22 A kortárs reprezentációk körében megemlíthető még a Nyugati nyaralás (2022, r.: Lévai Balázs, Tiszeker Dániel) is, amely érdekes kettős beszédet alkalmaz. A vígjáték egyszerre a csalódás története, mivel nem az „olaszokhoz és franciákhoz” utazik a család a kommunista vezetés önkénye miatt. Be kell érniük a Balatonnal, ami humoros szituációkat szül.Ugyancsak kapunk utalást az akkori ifjúsági ellenkultúrára, Európa Kiadót énekelnek.  23 Kijátsszák azonban a párthatalmat, ám a film végén – elégedetten és a vágyott konzumerizmus helyett – mégiscsak a magyar valóságot választják; mely valóságot a maga konkrétságában egy IFA teherautó platója testesíti meg.

Egynyári kaland (Héricz Patrik, Vecsei H. Miklós, Dobos Evelin, Schmidt Sára, Rubóczki Márkó, Döbrösi Laura)

Jól látszik tehát, hogy a magyar filmesek és a Balaton kapcsolata mindig rímelt valamiképp az aktuális társadalmi-politika viszonyokra, és talán a kortárs, iróniát sem mellőző mozgóképek számára is termékeny ez a közeg, hiszen egyre több ambivalens reprezentáció születik. Az Együtt kezdtük és a Nyugati nyaralás mellett valószínűleg a készülő Balaton brigád című sorozat is hozzá fog tenni ehhez a gazdag jelentéshalmazhoz. Az Egynyári kaland esetében szintén azért érdemes együtt tárgyalni a Balaton- képet a társadalmi viszonyrendszerekkel, mert a szereplők Balatonhoz fűződő viszonyát az osztályhelyzetük is meghatározza, illetve kisebb eltérések is vannak az első és a többi évad között.

A sorozat első évadjában a balatoni nyaraláshoz kapcsolódó szöveges és képi kommentárokban a tömegfilmes fanyalgó, ám optimista nosztalgia a legjellemzőbb. Az Egynyári kaland alapkoncepciója szerint az érettségi előtt álló vagy az érettségit követő első nyár magyar filmes toposzaiból indul ki (Moszkva tér; Tibor vagyok, de hódítani akarok). Öt fővárosi fiatal költözik le Balatonfüredre, és véletlenül ugyanabban a nyaralóban kötnek ki, ahol egy helyi, velük egykorú fiú, Gábor (Héricz Patrik) ad ki nekik szállást. Az első évad tehát a jól megszokott témákat hozza: csajozás, buli, szüzesség elvesztése, párkapcsolati szálak, munka, jövőkép, felnőtté válás. Dóra (Dobos Evelin) és Péter (Vecsei H. Miklós) megengedhetik, hogy csak nyaralni jöjjenek le két hónapra, mivel jobb módú családból származnak; ezzel szemben Fanni (Döbrösi Laura), Bence (Rubóczki Márkó) és Zsófi (Schmidt Sára) idénymunkára jelentkeznek, az utóbbi lánynak különösen fontos a két hónapnyi munka, mivel ezzel gyűjt pénzt szeptemberben kezdődő egyetemi tanulmányaira. Bence és Zsófi egy étteremben kapnak munkát. Folyamatos a versengés közöttük, ami a kibontakozó szerelmi szálnak ágyaz meg, míg Fanni egy ötcsillagos wellness szállodában, az Anna-bálnak helyet adó Anna Grandban helyezkedik el szobalányként.

Többféle, Balatonhoz kötődő társadalmi mítoszt is felhasznál a sorozat, például megidézik Jókai szellemét, járnak a Kossuth Lajos-forrásnál egy kalandjáték keretében, de mindennek leginkább suta ismeretterjesztő jellege van, a fiatalok közötti kapcsolati hálóval nem igazán sikerült integrálni a helyszíneket és nemzeti jelentéseket. Ugyan barátságok szövődnek a korábban egymást nem ismerő szereplők között, a közös nyaralásnak és a Balatonnak nem lesz egalizáló ereje, vagyis ez a Balaton már nem az, amiről Mátay írt. Nem egy 20. századi demokratikus színtér, ahol olcsón elérhető a hétköznapi emberek számára is a fényűzés.Mátay: A Balaton emlékezethely. p. 5.  24 (Legalábbis sokaknak ez a benyomása a Balatonról a frizsiderszocializmus idején.) Érzékelhetőek a határok Gábor lángossütős világa, a csapat lerobbant szállása és a hotel közege között. Egyes történetszálakat Péter nagyzolása motivál, aki az állandó anyagi támogatás mellett egy vitorlást is szerez az apjától csajozási hadműveletéhez. Az azonos szociális hátterűek alkotnak végül párokat, így Péter és Dóra, valamint Bence és Zsófi. Fanni a szállodaigazgató fiába, a cégtulajdonos Mátéba (Mátyássy Bence) habarodik bele. A Hamupipőke-történetet csak félig-meddig sikerült kifordítani, hiszen az egyenlőtlen, a korból és a társadalmi pozícióból eredő hatalmi fölényt nem igazán tematizálja a sorozat Máté hirtelen jellemváltása előtt, hanem romantizálja. Fanni Dóra közreműködésével végül elégtételt vesz, de ez is hamis pillanat, hiszen félreértés az, hogy a nemek közti egyenlőtlenségeket bosszúval kell helyreállítani vagy így kellene igazságot tenni; Fanni végső visszautasítása Mátéval kapcsolatban pedig erőtlen marad.

Érdekes színfolt a posztszocialista társadalmi berendezkedés vizsgálata kapcsán egy mellékszál: a harmadik epizódban Péter megismerkedik az 1980-as években emig- rált és most hazatérő nagybátyjával, Endrével. A nagybácsi a szokásos kódok alapján ábrázolódik: szivarozikLásd Andy Vajna nyilvánosságbeli ábrázolását, illetve Szervét Tibor szélhámoskarakterét a Valami Amerikában (2002, r.: Herendi Gábor).  25, otthonkereső, boldogtalan agglegény. Saját vállalkozás és a piacgazdasági verseny miatt vágyott külföldre, de hazatéresekor lelepleződik, hogy a magánéleti nehézségek miatt talán nem érte meg az áldozat. Bezzeg nektek könnyebb – sóhajt fel Endre, de Péter a „sehol sincs kolbászból a kerítés” érveléssel vág vissza, mintegy relativizálva, elfedve a centrum–periféria ellentéteket,„Mindenki azt hiszi, rohadt jó fiatalnak lenni, régen, amikor zárva voltak a határok... még lehetett abban hinni, hogy kint jobb, most meg mindenki a saját szemével látja, hogy sehol se olyan könnyű tizennyolcnak lenni.” (00: 31:07)  26 így pedig az epizód az Együtt kezdtük tanulságához kapcsolódik, amely filmben az merül fel, hogy itthon érdemes keresni a magánéleti boldogságot és a jó egzisztenciát. Balatonfüred hasonlóképp jelenik meg: épp elég jó és a miénk. Dóra, aki addig sokat panaszkodott a nyaralás és a szállás színvonalára, az utolsó mondatával summázza az elmúló nyár iránt érzett, megelőlegezett nosztalgiáját és az első évad Balaton-képét: „Hiányozni fog ez a koszfészek.” Pedig Balatonfüred, amely eredetileg, a 18–19. században az arisztokrácia üdülőhelye voltTrádler: Bikini és bisztró a vasfüggöny mögött. p. 64.  27, a 2010-es években újra egyre megfizethetetlenebbé válik, amit az is alátámaszt, hogy a produkció a harmadik évadban már nem is tudta megfizetni az ottani szállást és ellátási költségeket.Varga: Zomborácz Virág és Szalay Bence az Egynyári kaland harmadik évadáról. Filmklub podcast (69).  28

A showrunner-váltással együtt a második évadtól új szereplők kerülnek a sorozatba, a szintén füredi Luca (Walters Lili, aki a sorozatban már nem szereplő Döbrösi Lauránál jóval androgünebb alkatA lánytípus váltása alkotói döntés eredménye volt. Varga: Zomborácz Virág, Walters Lili és Schmidt Sára az Egynyári kalandról. Filmklub podcast (54).  29), bátyja Levi (Király Dániel), a harmadik évadtól Enikő (Piti Emőke) és Ákos (Fehér Balázs Benő) tűnik fel nagyobb szerepekben. Az új főcím Papp Gábor Zsigmond Balaton retró (2007) projektjét idézi meg az önfeledt visszaemlékezés kódjait újra beemelve a sorozat jelentésrendszerébe. Ureczky és Győri tanulmányának nyomán viszont ismét eszünkbe juthat a Balaton Method retrója. A retró a nosztalgiával ellentétben idézetként használja és posztmodern távolságtartással kezeli a múltat.Ureczky – Győri: Fluid audio-spatial aesthetics and the communalization popular music in the multi-clip movie Balaton Method. p. 188.  30 Az Egynyári kaland az eltávolítás eszközéül egyértelműen a cinizmust és az iróniát választja: egy néni a csalamádés hamburgerhez csinál kedvet, a strandolás, a lángos, a vízibiciklizés, a vágóképekként alkalmazott hangulati montázsok a balatoni nyaralás szabadsága mellett az egyhangúságot, a strandolás poklát is érzékeltetik. Dóra és Zsófi pasizási kísérletei a füredi éjszakában például csak csalódást okoznak, illetve abszurd férfikaraktereket vonultatnak fel. A vidéki Balaton is sokszor a frusztráció és nem az idill helye lesz. A negyedik évadban pedig még a családi alkoholizmusra is kapunk egy bizonytalan utalást. A szocializmus NDK-s turistáinak emlékét újragondolva a második évadban érkezik egy német család is. Az eleinte konzervatív lányukról kiderül, hogy a családi nyaralás szülők nélküli pillanatait kihasználja, hogy drogozzon és szabadon megélje a szexualitását.A német karakterek a magyar tömegfilmes hagyományban egysíkúan konzervatívak, viszont a rendszerváltás előtt az NDK és az NSZK lakosai a magyar tengernél tudtak találkozni, így az ő emlékeiknek is szerves része az itt megélt szabadság, amely Forgács Péter Német Egység @ Balatonnál (2011) dokumentumfilmjében is látható. De az Egynyári kalandba a Stasi kontrolljának emléke nem került bele csak az önfeledt ifjúsági kultúra.  31 Emellett gegek, különös szereplők és óvatos szociográfiai szemlélet színesítik a képet, de végeredményben ismét leginkább azon van a hangsúly, hogy a Balaton mindenkié, a kártyázó nyugdíjastól a kempingező motorosokon át a vitorlázó elitig. Dóra ismét panaszkodik szedett-vedett szállására, amely helyett mehetett volna görögországi all inclusive hotelbe; a negyedik évadban pedig Zsófi és új párja cseréli le a koszos balatonföldvári kempinget a szállodára. De a szereplők közötti társadalmi-anyagi szakadékok már nincsenek élesen kiemelve. A közös bulizás a második évad záróepizódjában, valamint a harmadik évad befejező részében a Balaton közös identitásképző is lesz a szereplők számára, amikor egyszerre ugranak bele ruhástól a tóba.

Kivételként kiemelhető mégis Bence történetszála a második évadból, amely az alkalmi munkákból és az egzisztenciális bizonytalanságban élő rétegek, a prekaritás világát ábrázolja.Luca kreatív ambícióit és munkakeresését is ez a bizonytalanság jellemzi, de az ő esetében inkább abszurdra van hangolva ez az állapot, a bölcsész-művész karrier lehetetlenségét a Van valami... munkaügyi irodás jelenetének idézete is aláhúzza.  32 A Balatonnál ismét ellentétpárt alkot a lángossütő idénymunka a kifinomultabb hoteles munkavállalással, de az utóbbit sem rózsaszín szemüvegen keresztül látjuk. Bence itt kap állást pincérként, és a csapat közös bulizásai mellett látszódik a lepukkant munkásszálló, ahova Bence is beköltözik új barátnőjével, Zoéval (Tóth Eszter), valamint a munkatársak leterheltsége is. Tehát nemcsak jópofa nyári melóról van itt szó, hanem mindez elgondolkodtatja Bencét a jövőjéről – a kollégáival együtt leginkább külföldi munkáról, óceánjáróról, utazásról álmodoznak, és ez a vágy nagyon is a jelen magyar társadalmának realitásából táplálkozik.Hárs Ágnes: Növekvő elvándorlás – lehetőségek, remények, munkaerő-piaci hatások. In: Kolosi Tamás – Tóth István György (eds.): Társadalmi riport. Budapest: Tárki, 2018. pp. 81–105.  33 Amit Péter az első évadban lesöpört az asztalról, Bencének központi ambíciója marad, a karakterében szervesen összekapcsolódnak a munkahelyi és párkapcsolati bizonytalanságok, de határozott jellemfejlődésen megy keresztül, majd végül a finálé cliffhangere nyitva hagyja, hogy a Balatonnál szövögetett álma beteljesül-e vagy pedig a romantikus, itthoni boldogságot választja.

Balaton, főváros és társadalmi nem

A balatoni szórakozás, csajozás tömegkulturális reprezentációs kódjaitól elválaszthatatlanok a szexista ábrázolásmódok, vegyük például az egy generáció balatoni életérzését meghatározó 4F Club-dalt, a Balatoni lázat (1996):

Mikor a nap nyugodni tér és lassan leszáll az este
Izgató a bikinis lányok gyönyörű teste
Mikor a véredben az adrenalin túlmegy egy ponton
Igazi playboy-nyuszik hevernek magányosan a parton
Egy éjszakai fürdőzést bármelyikkel lehúznál
Fiatal husik legtöbbjük alig több a húsznál
Csodálatos idomok, apró testre festett ikonok

A dalban csak a refrénben jelenik meg női énekszólam, ezáltal női szemszög, ami egy másik klasszikus dalból, a KFT Balatoni nyarából (1986) teljesen hiányzik. A már említett Tibor vagyok, de hódítani akarok szintén ékes példája a bikinis bombanő tárgyiasított ábrázolásának. Nem szeretném automatikusan fenntartani a női alkotóknak azt, hogy csakis ők tudnak releváns és hiteles portét alkotni a társadalmi nemi viszonyokról, a női problémákról, és hogy kizárólag ők vannak feljogosítva a megszólalásra ebben a témában. Mégis érdemes megemlíteni, hogy a fiatalokról szóló hazai szerzői és tömegfilmes nemzedéki filmek maszkulin hagyományában a női elbeszélők ma is ritkán kapnak teret.Hermann: Ez történt Lellén. p. 57.  34. Kivételek természetesen vannak: Kerékgyártó Yvonne (Free Entry, 2014; Együtt kezdtük, 2022) és talán Zurbó Dorottya (Könnyű leckék, 2018) tartozik közéjük, valamint Zomborácz Virág, aki már az Utóéletbe (2014) is belecsempészett pár nemzedéki problémát. A hazai mozgóképes palettán azonban továbbra is egyedinek számít, ha valaki kiegyensúlyozottabb társadalmi nemi ábrázolással és tartalommal jelentkezik.

Az Egynyári kaland műfajából adódóan nehezen is tudná kikerülni a társadalmi nemi kommentárokat – párkapcsolati drámák köré szerveződik a cselekmény, pasik beszélnek a csajokról, csajok beszélnek a pasikról. Az első évadban látszik, hogy az alkotók törekedtek archetípusok létrehozására: a karakterek között az aszexuális Gábor, a csajozógép Péter, a hősszerelmes Bence jelenik meg. Fanni a naiva, Dóra a plázacica, Zsófi pedig a karót nyelt, hisztis lány szerepét kapta. Kaptak ugyan mozgásteret a karakterek, ilyen például Fanni már említett kilépése a naiva szerepkörből, amikor visszautasítja Mátét. Továbbá Péter is – a nagyképűsége ellenére – szerethető karakterré válik, amiért jó barátja tud lenni Bencének és Gábornak. Összességében azonban az évad nem igazán írja felül a megszokott nemi szerepeket. Említést érdemel még egy gesztus, amely több epizódban is felbukkan: Dóra az egyik exét, majd az utolsó epizódban Bencét és Pétert is „csicskáztatja”, vagyis arra kényszeríti őket, hogy szolgálják ki, takarítsanak, főzzenek rá. Ez azonban csak elbagatellizálja a társadalmi nemi egyenlőtlenséget – mintha helyre lehetne állítani az egyensúlyt azzal, hogy a házimunka elvégzését egyszeri alkalommal, kicsinyesen a másik nemre hárítjuk.

Az Egynyári kaland későbbi, már Zomborácz által jegyzett évadjaiból sem marad ki a szokásos fürdőruhás női fenék vizslatása, amikor Levi Dórára csorgatja a nyálát, és a kamera is ugyanígy tesz; a férfiak sokszor beszélnek reflektálatlanul a csajozásról. A mellékszereplők esetében a férfiak általában kapnak mélységet, saját igazságot, a nők ugyanakkor gyakran húzzák a rövidebbet, tipizáltak maradnak. Ilyen figura Zoé mint nyomulós harmadik, Levi és Ákos barátnői, és utóbbi manipulatív, elnyomó anyja, amely karaktertípust Kathleen Rowe Unruly Women című könyve is tárgyalja: a romantikus komédia gyakran ilyen szerepet ad az anyáknak, ha egyáltalán feltűnnek.Rowe, Kathleen: The Unruly Woman: Gender and the Genres of Laughter. Austin: University of Texas Press, 1995. pp. 111–112.  35 Archetipizált karakter továbbá a negyedik évadban feltűnő Zoltán (Bercsényi Péter) mint meleg és önimádó, sztereotipikus gesztusokkal előadott galériatulajdonos. Egyes kliséket azonban kreatívan használnak: ilyen a Zsófi és Luca nővé érését szimbolizáló makeover (Zsófit alulról felfelé svenkelve veszi a kamera), amelyben a megszokott képi eszközök ironikus fénytörést kapnak, és a férfitekintet kommentárjaiként is olvashatóak. Verbálisan pedig Luca fogalmaz meg tanulságokat, aki kikéri magának a passzív női szerepet a PUA-akadémia történetszálban, ami a magyar szexizmust teszi abszurddá (sajnos egy transzfób poén is került ide). Leginkább a harmadik és negyedik évadban kapnak nagy hangsúlyt a női szemszögek, amikor a szereplők a fővárosba költöznek, elkezdik kreatív önmegvalósításukat, hátrányt szenvednek a munkahelyükön vagy az egyetemen, és valódi tétje lesz a szakmai előmenetelüknek. A dialógusokban megjelenő vagy más verbális kommentárral szemben a társadalmi értékekkel kapcsolatos referenciák jobban megmutatkoznak a cselekményt szervező tematikus motívumok szintjén. Ilyenek a drámai történetszálak, például Enikő kapcsolata a manipulatív fotóssal, aki beleegyezés nélkül készít róla félaktokat, vagy a Dóra randipartnerérnek szexuális visszaélését mutató jelenet.

Egy, a Balatonhoz kötődő társadalmi nemi hagyomány, az Anna-bál is bekerült a sorozatba, amely a legkevésbé nőies Luca szemszögéből kerül bemutatásra. Eredetileg apja kedvéért vett volna részt a bálon, mert az apa „szép hagyománynak” tartja, ahogy félbetört táncos karrierjét is az ő unszolására kezdte el. Luca a meghiúsult táncművészetis felvételije után már nem szeretne többé menni, végül pedig dacból mégis részt vesz, mert korábbi táncosiskolás társai közül egy lány, aki a pasiját is lenyúlta, felhergeli. A karaktert jellemző nyersességből és durvaságból nehéz is a tradicionális nőiséget megélő elsőbálozót faragni, pedig Dóra a Lucának (és Gábornak) adott illemtanórákkal ezt szeretné elérni. Luca a bálban a többi lányra féltékenykedik, morog, méltatlankodik a helyzet miatt, majd dühösen távozik, de előtte azért látjuk, ahogy ő és Gábor – pedig korábban nem mutattak egymás irányába vonzalmat – ebben a közegben figyelnek fel egymásra először, bármennyire is felülírják az Anna-bál tradícióit a jelenetek. Kiemelhető még Luca legkidolgozottabb történetszála a későbbi évadokból, a szüzességének elvesztése, amelyet kellő komolysággal kezelnek, és visszautasítják a szüzességhez kapcsolódó, a női ártatlanságról szóló romantikus mítoszokat és tabukat.

Egynyári kaland (Rubóczki Márkó, Walters Lili)

A második évadtól kezdően tehát a műfajhoz képest is sokkal hangsúlyosabban megjelennek a maszkulinitást és a femininitást felülvizsgáló diskurzusok a párkapcsolati vagy munkahelyi kontextusban. A romantikus komédiák ideológiakritikai vizsgálatával foglalkozó kutatók közül többen érvelnek amellett, hogy a műfaj, kihasználva a feminizmus aktuális témáit, gyakran beemel egy-egy progresszív elemet a narratívába, ám ezzel együtt is végül jellemzően konzervatív tanulsággal szolgál.Radner, Hilary: Neo-Feminist Cinema. Girly Films, Chick Flicks and Consumer Culture. New York: Routledge, 2011. pp. 30–31.  36 Az Egynyári kalandra is érvényes, hogy nem minden elemében szubverzív, mégis fontos kihangosítani a már említett női örömöket, amelyeket egy ilyen műsor adhat a nézőinek – akár azzal, hogy ellentmondásos női szereplőket, konfliktusokat mutat be.Huber Zoltán: Gourmé lángos (Egynyári kaland). Filmvilág (2019) no. 7. p. 50.  37 Vegyünk egy példát, a harmadik évad záróepizódját, amely Gábor és Boglárka (Bajor Lili) esküvője köré szerveződik, ahol párhuzamba kerül a legénybúcsú és a lánybúcsú. Mindkét esemény ideológiailag terhelt, és számtalan mozgókép megteremtette már a kliséit (Másnaposok [//The Hangover//, 2009, r.: Todd Phillips], Koszorúslányok [//Bridesmaids//, 2011, r.: Paul Feig], Lánybúcsú [//Bachelorette//, 2012, r.: Leslye Headland]). Az alkotók itt arra vállalkoznak, hogy átrajzolják ezt a terepet – a vágással teremtik meg a hangsúlyeltolódást. Gábor partiján koktélokat szürcsölnek otthon, miközben Gábor apja kínos sztorikkal járatja le a fiát, aki végül a beavatási szertartásnak számító sztriptíztáncost is elutasítja. A lányok a szórakozóhelyen felesezéssel és erotikus sztorik megosztásával buliznak, és lelkesen üdvözlik a Chippendale-fiút. Majd Zsófi is felpattan a rúdra táncolni, és vetkőzni kezd, sőt haza is viszi a fiút, hogy Enikőnek bizonyítsa, nem szende és visszafogott. Mindez második hullámos feminista gesztusnak tűnik, amennyiben a feminizmus valódi politikai követelései helyett a második hullámos feminizmus is beleolvadt a szexuális forradalomba, és kizárólag a nők szexuális felszabadulását ünnepelte.

Záró következtetések

Az európai és a magyar médiapiacon az Egynyári kaland különös pozícióban van. Jellemző rá, hogy mivel közszolgálati televízió számára készült, kifejezetten hazai közönségnek szól, nem is próbálja felvenni a versenyt a globális médiakonglomerátumokkal. Gyártási tekintetben sem tud lépést tartani a kelet-európai HBO-produkciókkal: alacsony költségvetésűnek számít (300 millió forintból készült egy évad az alkotók elmondása szerint), gyors tempójú fejlesztésen ment keresztül, és forgatásra is kevés idő volt – a színészek próba nélkül álltak a kamerák elé. Ennek ellenére mégis változatos, sokszor külső helyszíneken forgott, nem pedig stúdiókörülmények között; a filmes kifejezésmódot aktívan használja, például a dialógus nélküli passzázsokat, képi szimbolikát. Az HBO-nál alkotó magyar írók és showrunnerek többszintű kontroll alatt dolgoznak, azonban az állami tévénél, ha valaki jó időben volt jó helyen, a saját képére formálhatott egy történetet. Az Egynyári kalandot, úgy tűnik, felszabadította, hogy nem kell külföldi közönség számára érthető világot teremtenie, illetve az, hogy alapvetően szűk körben, a társrendezővel és a harmadik és negyedik évadban csatlakozó további forgatókönyvírókkal dönthetett a vezető író a történet alakulásáról.

Mivel a minőségi jelző először alapvetően a televíziós drámákhoz tapadt, a kelet-európai diskurzusokban is elsősorban a drámák voltak a kutatás középpontjában. A drámai „komoly” műfaj volt az, amely filmiparban dolgozó alkotókat tudott a tévéhez csábítani, továbbá ezekre a sorozatokra volt jellemző, hogy nemzeti társadalmi-politika kommentárt tartalmaztak. A könnyed műfajokat, amelyeket legtöbbször a női alkotók készítik, sokszor nem tárgyalják e paradigma keretei között. Az Egynyári kaland azonban bizonyítja, hogy nemcsak esztétikai kvalitásai miatt kapcsolódik a minőségi tévé jelenségéhez, hanem azért is, mert számtalan specifikusan magyar, kollektív emlékezeti toposzt használ fel vagy fordít a feje tetejére – a mégoly szűkös – műfaji keretek között. Összességében Zomborácz és alkotótársai nem hoztak létre radikálisan szubverzív társadalomképet, viszont tény, hogy be tudtak emelni fontos témákat – a szórakoztató műfaj keretein belül maradva – a történetbe, s ez egy fontos lépés afelé, hogy a minőségi televíziózás vonatkozásában a könnyedebb műfajokról is érdemi vitákat lehessen folytatni a továbbiakban.

Vissza