Diszciplínák határán

Turnacker Katalin Oikos színei – Ökológiai dokumentumfilmek című könyvéről


Szerző: Vécsey Virág

Az elmúlt évtizedben a klímaváltozás egyre kézzelfoghatóbb következményeivel párhuzamosan rendkívüli figyelmet kapnak a környezeti, ökológiai témák a nyilvánosságban és a tudományos élet különböző, akár a természettudományokon kívül eső diszciplínáiban is. A humántudományoktól már a 80-as évek óta nem áll távol a „zöld ügyek” tematizálása (pl. ökokritika, környezeti kommunikáció), a filmelmélet művelői pedig a 90-es évek közepe óta foglalkoznak a mozi ökológiai vonatkozásainak kritikai vizsgálatával[1]. Utóbbira MacDonald 2004-es cikkében[2] használja először az ökomozi (ecocinema) kifejezést. Az ökomozi ember és természet viszonyát, valamint a nem-emberi természet filmes reprezentációit vizsgálja. Kiindulópontja egyrészt az, hogy a kapitalista gazdasági-társadalmi berendezkedés jelenlegi formája embert és környezetet egyaránt károsítja. Másrészt az, hogy a film – függetlenül attól, hogy kimondottan törekszik-e erre – betekintést nyújt ember és természet viszonyának mindenkori helyzetébe. Itthon az ökomozi elhivatott képviselője Hódosy Annamária, akinek második ökokritikai könyve a populáris filmekről[3] éppen idén februárban jelent meg.

Turnacker Katalin egyfelől illeszkedik az ember és természet viszonyát filmen keresztül vizsgálók sorába Oikos színei Ökológiai dokumentumfilmek című kötetével, másfelől magát nem helyezi ebbe a kontextusba. Ehelyett a humánökológia zömében hazai képviselőinek műveire támaszkodik, akik a társadalomtudomány és a természettudomány határára pozicionálják magukat. Turnacker könyve a szó szoros értelmében ezen a határon áll, hiszen a kötet fejezeteit többnyire egy ökológiai probléma vagy jelenség természettudományos leírásával indítja, amit egy, a jelenséget illusztráló film elemzése követ. Így kerül párba a klímaváltozás Al Gore Kellemetlen igazság (Inconvenient truth, 2006) című filmjével és a Forrongó jéggel (Ice on Fire, 2019), a biodiverzitás csökkenése Darwin rémálmával (Darwin’s Nightmare, 2004) és A méhek világával (More than Honey, 2012), a nukleáris erőművek melléktermékeként keletkező radioaktív hulladékok problémája pedig Az Örökkévalóságig (Into Eternety, 2010) című filmmel. A szerző kissé normatív módon a dokumentumfilmeket ökológiai problémák és megoldási javaslatok hordozójaként tételezi és szembeállítja a szórakoztató célú tömegkultúrával. A könyv céljául pedig azt tűzi ki, hogy a filmek esztétikai megjelenítésének elemzésével a természeti-társadalmi rendszerek kölcsönhatásait bemutassa. A cél tehát inkább humánökológiai üzenetek megfogalmazása: leírásokkal felvezetni az éghajlati rendszerek jellemzőit, a globális felmelegedést (sic!) vagy a biodiverzitást. Természeti és társadalmi jelenségek összefüggése és ezek jelentősége vitán felül áll, a tudományos szövegekben azonban a szerzők többnyire a saját tudományterületük határain belül maradnak. A L’Harmattan Kiadó Környezet és társadalom XXI. századi forgatókönyvek sorozata magában foglal a humánökológia más, a szerző által is hivatkozott képviselőitől is köteteket, ami az interdiszciplináris felfogás szerző által gyakorlatba ültetett, direkt alkalmazását kontextusba helyezi.

A filmelemzések a szerző évtizedes szakmai tapasztalatát, tudását és érzékenységét dicsérik, amely főleg a kötet Herzoggal foglalkozó részében bontakozik ki. Turnacker, aki már egy kötetet szentelt a kultikus német rendező munkásságának[4], az Oikosban a társadalmi és ökológiai rendszerek összefüggéseinek problémáit azonosítja. Herzog európai vonatkozású tematikái után globális jelenségek felé fordult 2001 után, olyan filmekkel, mint például az elemzett A fehér gyémánt (The White Diamond, 2004), A Grizzlyember (Grizzly Man, 2005), a Végtelen kék mélység (The Wild Blue Yonder, 2005) vagy az Elveszett álmok barlangja (Cave of Forgotten Dreams, 2010). Herzog munkássága azért különösen érdekes ebben a kontextusban, mert játék- és dokumentumfilm határai összemosódnak benne. Turnacker felhívja a figyelmet a fantasztikum és dokumentum összefonódására, ami filmelmélet-történeti perspektívából szemlélve illeszkedik a műfaji besorolások dinamikus változásainak sorába. Fantasztikus fikció és dokumentarizmus összefüggései rímelnek a szerző írásának egészére, mely maga is olvasható az ismeretelméleti és műfaji határok merev rendszerének szétfeszítésére tett kísérletként. A herzogi dokumentum-sci-fiket tárgyaló szakasz a filmek textuális elemzésén túl a produkciós kontextus materiális vonatkozásait és a fogadtatás egyes elemeit is felvillantja, amelyek fontos adalékot képeznek a téma egésze szempontjából. Ennél nagyobb figyelmet kap ugyan az egyes filmek elhelyezése Herzog életművén belül, de a szerző ennek segítségével tudja bemutatni a tematikus és műfaji sokféleségen átívelő koherenciát, ami a rendező művészi-egzisztenciális koncepciójából fakad.

Részlet a Végtelen kék mélység című filmből Részlet a Végtelen kék mélység című filmből

Turnacker Katalin munkája kiállás az ökológiai szemlélet mellett, főhajtás a környezeti témájú zöld dokumentumfilmek előtt, amelyek a társadalmi-gazdasági és környezeti válság összefüggéseit a szerző olvasatában nemcsak pontosabban tárják a közönség elé, mint más filmes műfajok, de megoldási javaslatokat is tartalmaznak. Filmtudományi tanulmánykötetként nem tekinthetünk ugyan erre a könyvre, de humánökológiai kitekintésként a dokumentumfilmekre, egyfajta kísérletként az interdiszciplinaritás gyakran hangoztatott igényének explicit kielégítésére, viszont igen.

Turnacker Katalin: Oikos színei Ökológiai dokumentumfilmek. Budapest: L’Harmattan, 2023.


[1] Rust, Stephen–Monani, Salma: Introduction: cuts to dissolves – defining and situating ecocinema studies. In: Rust, Stephen–Monani, Salma–Cubitt, Sean (eds.): Ecocinema Theory And Practice. New York & London: Routledge, 2013. pp 1–15.


[2] MacDonald, Scott: Toward an Eco-Cinema. Interdisciplinary Studies in Literature and Environment 11 (2004) no. 2. pp. 107–132.


[3] Hódosy Annamária: Klímaszörnyek. Ökokritika és populáris film 2. Szeged: Tiszatáj Alapítvány, 2024.


[4] Turnacker Katalin: A haszontalan meghódítói: Werner Herzog filmjei. London: Globe Edit, 2017.



Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

A Metropolis megjelenését támogatja: NKA (Nemzeti Kulturális Alap), Petőfi Kulturális Ügynökség, ELTE Folyóiratfejlesztési Alap, olvasóink 1%-os felajánlásaikkal

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.