Egyetemi hallgatók írásait közlő sorozatunk tizenkettedik részében a Tigris és a sárkány című wuxiában megjelenő női kardforgatók reprezentációját vizsgálja meg Rigó Karolina Rita összefüggésben a feminista olvasat kulturális lehetőségével.

Egyetemi hallgatók írásait közlő sorozatunk tizenegyedik részében Vigh Martin dolgozatát közöljük, melyben A tetovált lány című David Fincher-film nőábrázolását, nemi szerepkonstrukcióit és az erőszak reprezentációját elemzi többek között Judith Butler gender performativitás elméletén keresztül.

Xantus János a filmes műfajok hagyományos szereplehetőségeinek kifordításával izgalmasan reflektál a korabeli társadalomban észlelhető nemi krízisekre, egyúttal a posztmodern légkörhöz is újszerűen kapcsolódik. Fazakas Lehel vonatkozó tanulmányában a Diorissimo, a Női kezekben és az Eszkimó asszony fázik című alkotásokat elemzi érzékenyen.

A Metropolis decemberben megjelent dupla száma a felnövekedéstörténeteket vizsgálta meg különböző nézőpontok mentén. Szabó Réka tanulmánya is ezt a tematikát folytatja, amennyiben a Tíz dolog, amit utálok benned című tinifilm műfaji kérdéseit megvilágítva mutat rá a film Shakespeare-adaptációként való értelmezési lehetőségeire.

A Metropolis decemberben megjelent dupla száma a felnövekedéstörténeteket vizsgálja. Leposa-Hőgye Ádám tanulmánya ehhez kapcsolódva Sofia Coppola Öngyilkos szüzek című alkotását elemezi Maya Deren filmköltészetről megfogalmazott elméleteinek tükrében.

A Metropolis frissen megjelent dupla száma a felnövekedéstörténeteket vizsgálja meg különböző aspektusokon keresztül. Ehhez kapcsolódik Grőb Gréta tanulmánya, aki a Jojo nyuszi (2019) című alkotáson keresztül mutatja be hogyan értelmezhető az identitás, az indoktrináció és a felnőtté válás kérdése Taika Waititi szatirikus hangvételű művében.

Idén Pécsett rendezték meg november 7. és 9. között a Magyar Filmtudományi Társaság éves konferenciáját, melyen rekordszámú, összesen 45 tudományos előadást hallhatott a nagyközönség. A sok fiatal kutatót is megmozgató háromnapos eseményen - többek között - a Magyar Egyetemi Filmdíj átadására is sor került. Mihályi Emese Dorka beszámolója.

A Veszélyes lehet a mozi! című bemutatkozó kötetében Dombai Dóra tíz magyar filmrendezőnő portréjának felskiccelésére vállalkozik. Az itt közölt részletben a szerző Horvát Lili alkotói pályakezdésének tematikus és formai analízisét adja, és egyúttal az elmúlt évek hazai közérzetét is megragadja.

Három történelmi tematikájú dokumentumfilmen keresztül vizsgálja az egymástól eltérő alkotói koncepciókat az archív anyagok önmagukban való értelmezésétől a kolorizáción át egészen a performatív archív használatig. Mózes Gergely tanulmánya.

Az idei Budapest Klasszikus Filmmaraton keretében is lehetőség nyílt az ELTE-s diákok számára, hogy önállóan állítsanak össze egy filmblokkot, melynek témáját a fiatalság útkeresése adta. A filmkurátorság szépségéről és nehézségeiről is ír Vígh Martin beszámolójában.

Az amatőrfilm köré szerveződött a Minor Média/Kultúra Kutatóközpont és a Magyar Filmtudományi Társaság közös májusi konferenciája, melyen a definíciós anomáliák, a felkutatás-megőrzés nehézségei és a Youtube-univerzum kérdése is előkerült. Az eseményen a filmtörténészek mellett antropológusok, függetlenfilmesek is formálták a privátfilmről szóló diskurzust. Tóth-Gyóllai Orsolya beszámolója.

A Váltójel című kötet Budapest 150. születésnapjára készült el, és a rendszerváltás idején zajló mozihálózatokhoz kapcsolódó történeti és intézményi folyamatok áttekintésére vállalkozik. A könyv nem csak tanulmányokkal, hanem interjúkkal, mozis fogalomtárral és korabeli képekkel szemlélteti a filmszínházakat érintő változásokat. Rigó Karolina Rita recenziója.