Búcsúzunk


Létay Vera (1935–2020)

Vasák Benedek, a Metropolis egyik alapító szerkesztőjének szövegével búcsúzunk:

Volt életemnek egy – nem is különösebben rövid – időszaka, amikor a Filmvilágot tartottam az egyik legjobb magyar sajtóterméknek. Aztán persze ez megváltozott (mert, ahogy az öntelt hübrisz mondatja velem: "csináltunk jobbat", de legalábbis olyat, ami jobban tetszett nekünk), de az tény, hogy a kilencvenes években a Filmvilág kifejezetten "fontos", és ami még lényegesebb: "menő" lapnak számított.

Létay Vera, ez az elmondások és filmes legendák szerint "bombanő", két nagy virágzást locsolgatott végig a rá jellemző sugárzó és kicsattanó vidámsággal a Filmvilágnál. Az egyik a hetvenes évek végi nagy megújulás, a másik, ahogy zseniális trendérzékenységgel átlavírozta lapját a kilencvenes évek teljes média- és mozgóképtörténeti fejreállásán.

Soha, sehol nem becsülték meg úgy a szerzőket, mint ott, abban a különleges hangulatú Hollán Ernő utcai szerkesztőségben. Létay, és két nagy főszerkesztő-helyettese, Zalán Vince, aztán később Schubert Gusztáv tényleg úgy bánt a legutolsó elsőéves "Láttuk még"- (a laikusok kedvéért: egyflekkes filmismertetők szar filmekről, tipikusan értelmezhetetlen műfaj, semmire-se-jó szövegekkel, melyek egyetlen funkciója az volt, hogy kipróbálják a lelkes jelentkezőket), tehát Láttuk még-szerzővel is, mintha maga Godard tisztelte volna meg a lapját.

A Filmvilágnál tényleg a "szerző" volt a középpontban, és én azóta se láttam olyan, a szerzőkkel szemben tanúsított szerkesztői alázatot, ugyanakkor vérkomoly szakértelmet, mint a Létay–Schubert párosnál (és ide tartozik a Filmvilág-suliból kikerült Zalán Vince is, aki aztán az Osirishez vitte át ezt az éthoszt). Létay és a franciás műveltségű Schubert tényleg "auteur-lázban" égtek, össze akarták rakni a magyar Cahiers du cinémát (amit két évtizeddel korábban nem sikerült a szintén franciás Bíró Yvette-nek a Filmkultúrával). Az "auteur" számukra nemcsak a rendező volt, hanem a szerző, a kritikus, az esszéista is. Nem véletlen, hogy tülekedtek a népek, nagyon komoly arcok, hogy a Filmvilágban megjelenjenek.

Ugyanakkor elképesztően demokratikus szerkesztőség volt, ahol soha nem érezted, hogy lenyomnak erőből, meg hát a kilencvenes években rohadtul élt az egész, Létay ott sugárzott minden bemutatón, filmszemlén (persze a mezei sajtóvetítéseket, emlékeim szerint messzire kerülte), és karakterével simán lenyomta a legmenőbb színésznőket.

Iszonyatos megtiszteltetés volt az első felkérés, és aztán évek alatt a Filmvilág révén jutottam el kritikusi karrierem csúcspontjára: amikor csak nekem kinyitották a Toldi mozit, csak nekem odarendeltek egy gépészt, hogy egy üres teremben ülve rendes 16 mm-es vetítővel végignézhessem a Balázs Béla Stúdió összes azévi filmjét, mindezt azért, hogy egy kétoldalas összefoglalót írhassak a lapba. Akkor éreztem életemben nagyjából először és utoljára, hogy a tollnak ereje van. :) Úgy éreztem magam, mint Norman Lebrecht, amikor Barenboim meghívja, hogy csak neki elvezényel egy Wagner-operát a chicagói szimfonikusokkal.

Sokan azt hiszik, hogy az ún. gonzót a Magyar Narancs honosította meg a magyar sajtóban, pedig ez elég nagy – bár bocsánatos – tévedés. Az igazság az, hogy ezt a befelé űrhajózós, mandarinzselé-színű szuperszubjektív kritikát a Filmvilág tolta előszőr, és később kicsit ez is lett a halála, pont mint a Narancsnak, hogy beleragadva ebbe a stílbe, önmaga modoros manierizmusává vált.

A Filmvilágban volt például szokás, hogy a – jellemzően filmekből kivett – illusztrációkat a szövegből kiragadott idézetekkel írták alá, és egy idő után már szinte csak azért pakoltunk bele jól hangzó catchphrase-eket a cikkekbe, mert pontosan tudtuk, hogy azokból lesznek a bombasztikus képaláírások.

A Létay-féle Filmvilágnak az a – második – aranykora szorosan összefügg a budapesti nagyvárosi kultúra aranykorával. Amikor ha végigmentél a Nagykörúton, akkor minden második sarkon Derek Jarman-retrospektívet, Cassavetes-összest, Joszeliani-életműsorozatot, John Waters-csomagot ajánlgattak a felfoghatatlanul finanszírozott művészmozik.

A Filmvilág remekül érezte a trendeket, egy kicsit tényleg Cahiers du cinémává változott, és szikrázó, sajnos elmúlt fénykorában fantasztikus szerkesztői arányérzékkel egyensúlyozott a klasszikus filmtörténet, a homályos posztmodern médiaelméletek, a számítógépes játékok vizuális világa, a kicsit kenetteljes rendezőinterjúk, az atyáskodóan megértő Hollywood-gyalázás, a nouvelle vague-mániás auteur-imádat, a különösebben nagy balhé nélküli, "konstruktív, javító szándékú" magyarfilm-kritika, a politikai és iparági elvárások, az alkotói hiúságkenegetés, a kritikusi tehetségkutatás, a popkultúra, a szubverzió, a nemzeti kultúra, a high and low, egyszóval az egész, magamfajta vénembereknek szép emlékeket adó kilencvenesek bódító káoszában.

Vasák Benedek

Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

A Metropolis megjelenését támogatja: NKA (Nemzeti Kulturális Alap), Petőfi Kulturális Ügynökség, ELTE Folyóiratfejlesztési Alap, olvasóink 1%-os felajánlásaikkal

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.