A globalizáció, azaz a nemzetközi gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai folyamatok különböző szinteken és erősséggel végbemenő egységesülése és kölcsönkapcsolata egyszerre hétköznapi tapasztalat, vitákat és összeütközéseket gerjesztő jelenség és egyfajta tág ernyőfogalom, amelynek segítségével egészen eltérő, változatos témákat lehet elemezni, és amely alatt igen különböző vonatkozások és értelmezések tárgyalhatók.
A kezdetben elsősorban gazdasági és kereskedelmi folyamatok kapcsán elemzett globalizáció az 1980-as évek világpiaci liberalizációja idején gyorsult fel és vált egyre meghatározóbbá. Ebben az évtizedben robbanásszerűen növekedett a multinacionális/transznacionális vállalatok száma. A pénzügyi, kereskedelmi, gazdasági folyamatok globálissá válása és összefonódása a nemzetek feletti kapcsolatok, az összekapcsoltság szerepét és hatását erősítette és sokszorozta meg.
Az eleinte gazdasági és kereskedelmi folyamatként indult és értelmezett globalizációban a technológiai fejlődés – elsősorban az infokommunikációs technika – mindig is kulcsszerepet játszott (tömeg- és mobilkommunikáció, internet, adatok, termékek és emberek áramlása, áramoltatása), és ez magától értetődően vezetett a globalizáció társadalmi-kulturális jelenségként való értelmezéséhez...
