Szerkesztőség

Bevezető "A magyar filmkritika kutatása" összeállításhoz


A Metropolis jelen lapszáma azt mutatja be, milyen módokon közelíthető meg és vizsgálható a filmkritika mint a filmkultúra alakulását befolyásoló, a filmek befogadását jelentős mértékben meghatározó gyakorlat. A filmtudomány nem is olyan régóta foglalkozik a film-kritika kutatásával, a filmkritikai diskurzusok elméletével. A filmkritikusi retorikák, intenciók módszeres elemzését tárgyaló tanulmánykötetek az utóbbi tíz évben kezdtek el megjelenni. Korábban is magától értetődő volt, hogy a filmkritikának van története, amelyet fontos folyóiratok (mint például a Cahiers du cinéma) és jelentős szerzők (például Balázs Béla vagy Pauline Kael) alakítottak, de a történeti dimenzión túlmutató megközelítéseknek – a nyelvhasználat vizsgálatának, a kritikusok és a kritikának teret adó lapok politikai-ideológiai kapcsolatainak, a kritikák nagy számából adódó statisztikai mintavételi lehetőségeknek – nincsen bevett módszertana. A hazai filmtudományban pedig a terület voltaképpen teljesen ismeretlen, a filmkritikai térképünk csupa fehér folt.

Módszertanát, elemzési eszközeit a filmkritika-kutatás eredendően az irodalomtudományból kölcsönzi, amelynek a kritikakutatás a kánonelmélettel szorosan összefüggő, de önállóan is tudományos életműveket inspiráló területe. A filmkritika-kutató egyszerre dolgozik az irodalomelméletből ismerős szövegelemzés gyakorlataival és a filmtudomány saját elemzési eszközeivel, ebből a szempontból jellegzetesen tudományközi terület. Közös ugyanakkor az irodalomkritika és a filmkritika elemzésében, hogy alapvetően egyik sem a filmkritikai ítéleteket vitatja. Noha a filmkritikát elsőrendűen az értékelés gyakorlata különbözteti meg más filmpublicisztikai műfajoktól, a filmkritikák utólagos elemzésében sokszor éppen ez a funkció válik a legkevésbé érdekessé. Pontosabban izgalmasabb a kritikai korszak mentalitásának megértése, a kritikusi ítéletekben rejlő kritikai normák feltárása. Milyen esztétikai elvek mentén ítélkezik a kritikus? Kritikusi gyakorlatát mennyiben befolyásolják az azt körülbástyázó intézmények, elsősorban a lap, ahova publikál? Milyen közönségnek ír, és milyen ideológiák mentén dolgozik? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához a kritikakutató diskurzusokat rekonstruál, megpróbálja minél alaposabban feltárni azokat a történetileg meghatározott párbeszédeket, amelyekben a kritikusok részt vettek.

Ilyen párbeszédek megértésére tesznek kísérletet ennek a lapszámnak a szerzői. Elemzési anyagukat a magyar filmkritika történetéből választották, ily módon evidensen előtérbe kerül a magyar film kritikai kontextusa. A lapszám első két tanulmányában azonban más közelítésmóddal találkozunk. Vajda Boróka a legkorábbi fontos magyar filmes újság, a Mozgófénykép Híradó 1910-es évekbeli cikkeit vizsgálja a célból, hogy bemutassa, ebben a korai időszakban hogyan alakult a film, a mozgókép megítélése. Ezekben az években a filmnézés intézményes lehetőségei, a filmbefogadás módjai rendkívüli mértékben eltértek a mai tapasztalatunktól, így különösen tanulságos azt megfigyelni, milyen útvonalakon és milyen lépésekben jutottak el odáig a mozgóképről író korabeli szerzők, hogy erre a technológiai vívmányra új művészeti ágként hivatkozzanak. Kránicz Bence tanulmányának középpontjában nem a filmművészet, hanem a filmkritika autonómiája áll, amelyet az 1930-as években a Tükör folyóiratnál filmkritikai rovatot vezető Komor András írásain keresztül vizsgál. A tanulmány azt a fokozatosan kialakuló, de a teljes kritikusi életművet egységben tartó stratégiát mutatja be, amellyel Komor kijelölte az autonóm filmkritika határait, elsősorban annak érdekében, hogy a magyar filmgyártáshoz fűződő, ellentmondásos kapcsolatát kifejtse, és saját kritikusi szerepének kellő autoritást kölcsönözzön. A kritikusi autoritás kérdésköre ugyancsak meghatározó Gelencsér Gábor tanulmányában, amely a hetvenes évek magyar filmjének kritikai megítélését vizsgálja. Ebben az időszakban a hatvanas évekbeli „cselekvő film” tendenciájának lezárultát regisztrálják a kritikusok, de a következő évtized filmjeinek formai elemzése mellett felszínen tartják a filmek „társadalmi szerepvállalásának” értékelését. A társadalmi jelentésről szóló diskurzust a tanulmány elsősorban társadalomelméleti és művészet-kritikai folyóiratok vizsgálatával mutatja be, így olyan, az egyes filmek kritikáin túlmutató viták is megjelennek az elemzés fókuszában, amelyek alapvetően határozták meg a korszak filmes nyilvánosságát. A hasonló viták egyikét, a régóta húzódó művészfilm-közönségfilm vitát elemzi a lapszám utolsó írásában Varga Balázs. A tanulmány a vita megjelenésének éveire koncentrál, és abból a feltételezésből indul ki, hogy a művészfilm-közönségfilm vita érzékenyre hangolt szeizmográfként jelezte az értékképzés dilemmáit, illetve a magyar film körüli kulturális, gazdasági és intézményi változásokat, legyen szó nézőszámokról, a finanszírozás átalakulásáról, nemzedékváltásról vagy a stúdiórendszer átszervezéséről. Vagyis a tanulmányból kiderül, hogy milyen intézményi, nemzedéki, illetve politikai-ideológiai konfliktusokat leplezett és mozgatott meg egy esztétikai fókuszúnak mutatkozó vita. Hasonlóan a lapszám többi írásához, ez az esettanulmány is pontosan mutatja, milyen jellegű tanulságok levonásához juthatunk el a filmkritika-kutatás elemzési útjain.

A szerkesztők

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

A Metropolis megjelenését támogatja: NKA (Nemzeti Kulturális Alap), Petőfi Kulturális Ügynökség, ELTE Folyóiratfejlesztési Alap, olvasóink 1%-os felajánlásaikkal

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.