Szerkesztőség

Bevezető a "Nőképek a magyar filmben" összeállításhoz


A Metropolis története során számos összeállításban foglalkozott a magyar filmtörténet különböző korszakaival, témáival, területeivel. Tematikus számaink egyik csoportja a filmtudományi és a társadalom-tudományi vizsgálatok sajátos keresztmetszetébenszületett: a magyar filmek és a különböző társadalmi jelenségek egymásra hatását kutatta, és a magyar társadalom filmes reprezentációját írta le a filmtörténet egyes korszakaiban, műfajaiban vagy irányzataiban. Ilyen összeállítást tartalmaztak A magyar film társadalomtörténete 1. (2018/3) és a Magyar film társadalomtörténete 2. (2019/4) című számok, de más összeállításokban is találkozhattunk hasonló megközelítésekkel, például Buglya Zsófiának a Kádár-kori lakáshelyzetre reagáló vígjátékokrólBuglya Zsófia: Humor által homályosan. A lakásvígjátéki filmszéria mint kora Kádár-kori műfaji kísérlet. Metropolis 18 (2014) no. 3. pp. 58–69.  1 vagy Hirsch Tibornak a hatvanas évek vígjátékairól szóló szövegébenHirsch Tibor: A kisvilág ethosza. A hatvanas évek magyar vígjátékai. Metropolis 18 (2014) no. 3. pp. 42–55.  2, Benke Attila tanulmányában az 1939 és 1945 közötti melodrámák családképérőlBenke Attila: Hazatérések. Házasság és család válsága az 1939–45 közötti magyar családi melodrámákban. Metropolis 17 (2013) no. 2. pp. 28–49.  3 csakúgy, mint Bánszki Kristófnak a LindárólBánszki Kristóf: A Linda és a nyolcvanas évek magyar társadalmi képzelete. Metropolis 24 (2020) no. 2. pp. 8–24.  4 és Varga Balázsnak a kelet-európai tévésorozatokról szóló írásábanVarga Balázs: Ördögi körök. Posztszocializmus, vagyonosodás és bűnelbeszélés az HBO kelet-európai sorozataiban. Metropolis 24 (2020) no. 2. pp. 38–49.  5. A társadalomkutatással összefüggő kutatások sajátos aspektusát jelenítették meg azok a szövegek, melyek a magyar film különböző korszakaiban vagy műfajaiban megjelenő férfi- és nőképeket vizsgálták a kortárs gendertanulmányok szemszögén keresztül. Erre a témára fókuszált a Férfi és női szerepek a magyar filmben (2016/4) című összeállítás, de olyan korábbi szövegek is, mint Havas Júliának a 2000-es évekbeli romantikus vígjátékokról, illetve a kortárs magyar szerzői filmek nőképéről szóló tanulmányaiHavas Júlia Éva: Magyar romantikus vígjáték a 2000-es években. Metropolis 14 (2010) no. 1. pp. 66–78., Havas Júlia Éva:Test-tanok. Kortárs magyar szerzői filmek nőképe. Metropolis 15 (2011) no. 3. pp. 30–41.  6, vagy Vajdovich Györgyi és Margitházi Beja szövegei a nőszerepekről és a női mobilitástörténetekről a magyar filmtörténet két különböző korszakábanVajdovich Györgyi: Jó feleség vagy emancipált, dolgozó nő? Nőszerepek és női mobilitás az 1931–44 közötti magyar filmben.Metropolis 23 (2019) no. 4. pp. 8–29., Margitházi Beja: Felfelé a lejtőn. Női mobilitástörténetek a rendszerváltás utáni magyar filmben. Metropolis 23 (2019) no. 4. pp. 30–47.  7.

Jelen összeállításunk ezen korábbi számok folytatása kíván lenni a korábbi tematikák kiterjesztésével, ezúttal kifejezetten a magyar film és – egy szöveg erejéig – tévé-sorozatok nőképének vizsgálatával. Bár a magyar film nőalakjairól születtek különböző elemzések, kifejezetten a genderszerepekre, a nőképre kevés tanulmány fókuszált korábban, és ezek szűkebb korszakokra vagy kérdéskörökre szűkítették vizsgálatukatA fentebb említett szövegeken kívül: Beata Hock: Sites of Undoing Gender Hierarchies: Woman and/in Hungarian Cinema(Industry). Media Research: Croatian Journal for Journalism and Media (Summer 2010) pp. 9–30.; Schadt, Mária: Ideológia és valóság: Az 1950-es évek nőideáljai a magyar filmekben. Kultúra és közösség I–II pp. 109–120.; Vajdovich Györgyi: Szende titkárnők, kacér milliomoslányok. Az 1931–1944 közötti magyar vígjátékok nőképe. Metropolis 20 (2016) no. 4. pp. 8–22.; Virginás Andrea – Bíró Emese – Botházi Mária – Kassay Réka: Kollektív emlékeink a mobilitásról. A női alakoktól a női alkotókig magyar gyártási kontextusban. In: Győri Zsolt – Kalmár György (szerk.): Nemek és etnikumok terei a magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018. pp. 45–58.  8. A most közölt szövegek hasonlóképpen a magyar filmtörténet egy-egy korszakára koncentrálva tárgyalják a filmekben megjelenő nőszerepeket, kiterjesztve, bővítve a korábbi kutatások szempontrendszerét és időbeli spektrumát. Az összeállítás három szövege kapcsolódik az elmúlt években az ELTE Filmtudomány Tanszéken folytatott A magyar film társadalomtörténete című kutatási programhoz, mivel kiindulópontként a kutatás keretében létrehozott adatbázist használta fel, az abból kinyert adatokat továbbgondolva, részletesebb kutatásnak alávetve.

Lubianker Dávid egyfajta időbeli keretbe foglalja az összeállítás egyéb szövegeit, mivel a hangosfilm korai (1931 és 1945 közötti) és kortárs terméséből a romantikus komédiák nőképét vizsgálja. Tanulmányában négy klasszikus magyar vígjáték négy ezredfordulós remake-jét vizsgálja, azt elemezve, hogy ha a filmek témája, cselekménye közel azonos, milyen változások figyelhetők meg a nőszerepek ábrázolásában a filmtörténet két ennyire eltérő korszakában készült darabok között, nemcsak a történet elemeire vonatkozóan, hanem a vizuális megjelenítést vagy a férfi-női viszonyokat is tekintetbe véve. Konklúziója szerint ugyan az eltelt idő és a társadalmi változások természetesen tükröződnek a négy remake narratívájában és reprezentációs megoldásaiban, alapvetően azonban mégis a patriarchális szemlélet és konzervatív világkép maradt a meghatározó bennük, amit a komikum és a humorosnak szánt antagonizmusok valamelyest tompítanak.

Vajda Boróka tanulmánya a sztálinista korszak magyar filmjeit vizsgálja abból kiindulva, hogy a korszak ideológiája a nők egyenlő pozícióját hirdette a tanulásban, munkában és a társadalmi élet különböző szféráiban. Elemzései azt kutatják, mennyiben követték a filmekben megjelenő nőképek ezt az elvi ideált, illetve, hogy az ideológiai elvárások és a valós életben megvalósuló női pozíciók közötti ellentmondások hogyan jelentek meg a korszak filmjeiben. Állítása szerint a filmekben megszületett ugyan a „dolgozó nő” ideologikus és utópikus (kizárólag a pozitív vonatkozásokat kiemelő) alakja, a női hősök reprezentációja mégsem volt elég összetett és kiegyensúlyozott, tehát nem vágott igazán egybe az ideológia által meghirdetett képpel.

Míg a korszak sajátosságaiból kiindulva Vajda Boróka elsősorban gyári munkás és paraszti nőfigurákkal foglalkozik, Padányi Júlia tanulmánya az értelmiségi nők ábrázolását állítja a középpontba, a hatvanas évek műveinek főbb tematikáival összhangban. Ő is a korszak nőpolitikájával veti össze a kor filmtermésének azon darabjait, melyekben központi szerepet játszanak a nőfigurák, külön vizsgálva az 1963 és 1968 közötti korszak vígjátékait és szerzői filmjeit. Padányi tanulmánya kiemeli, hogy bár e filmekben – főképp a szerzői filmes alkotásokban – a nőképre a látszólagos emancipáció jellemző, hőseik általában sem hivatásukban, sem magánéletükben nem tudnak érdemben kiteljesedni.

Havas Júlia tanulmánya pedig az 1980-as évek egyik emblematikus tévésorozatát, a Lindát vizsgálja abból a szempontból, mennyire újszerű és a korabeli társadalmi elvárásoknak és nemi szerepeknek ellentmondó a sorozat címszereplőjének harcos rendőrlány figurája. Havas állítása szerint ez a szupernőfigura a nyugati hatásokat domesztikálja, és bár különcnek tűnik, lényegét tekintve mégsem lóg ki igazán a környezetéből, sőt, részleteiben vizsgálva tanulságos korképpel is szolgál.

Ily módon az összeállítás szövegei, mivel hasonló kérdéseket és kutatási szempontokat alkalmaznak, sajátos áttekintést adnak a magyar film nőképének időbeli átalakulásáról, valamint a történelmi, politikai és társadalmi változások filmekre gyakorolt hatásáról.

A szerkesztők



Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

A Metropolis megjelenését támogatja: NKA (Nemzeti Kulturális Alap), Petőfi Kulturális Ügynökség, ELTE Folyóiratfejlesztési Alap, olvasóink 1%-os felajánlásaikkal

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.