Filmek
Glumov naplója
Nagy Gyula István: Egy clown metamorfózisai, avagy változások bohóc(ok)ra Szergej Eizenstein első filmjében. Filmkultúra 23 (1987) no. 8. pp. 69–72.
Sztrájk
Amiard-Chevrel, Claudine: Masses en action, action sur les masses: Autour de La grève d’Eisenstein. In: eud. (ed.): Théatre et cinéma années vingt: Une quête de la modernité. II. Lausanne: L’age d’homme, 1990. pp. 75–177.
Beller, Jonathan K.: The spectatorship of the proletariat. Boundary 2 22 (1995) no. 3. pp. 171–237.
Németh Lajos: Eizenstein: Sztrájk. Filmkultúra (1967) no. 5. pp. 109–116.
O’Toole, L. M.: Eisenstein’s Strike. A Structural Interpolation. Essays in Poetics 2 (1977) pp. 30–42.
Shklovsky, Viktor: Eisensteins Weg zum Streik. Filmwissenschaftliche Beitrage (1974) no. 15. pp. 126–168.
Zorkaja, I.: Gondolatok a Sztrájkról. A Magyar Filmintézet könyvtára, kézirat.
Patyomkin páncélos
Eposz Revoluciji. Iszkussztvo Kino (1975) no. 12. pp. 84–98.
Der Panzerkreuzer Potemkin beginnt seine Fahrt. Unbekannte Texte zur Moskauer Potemkin-Premiere vor sechzig Jahren. Berlin: Freunde der deutschen Kinemathek, 1985.
Akszenov, Ivan A.: Polifonija „Pronenoszca Potemkina”. Iszkusztvo kino (1940) no. 12. pp. 19–23.
Ferro, Marc: Les paradoxes de Potemkin. Cahiers du monde russe et soviétique 30 (1989) nos. 3–4. pp. 293–296.
Ginzburg, S. S.: Artistic Imagery in the Film The Battleship Potemkin. In: The History of Film. Moscow: 1960.
Jurenyev, Rosztiszlav Nyikolajevics: „Bronenoszec Potemkin” Szergeja Eisensteina. Moszkva: Nauka, 1965.
Kleberg, Lars: Ejenštein’s Potemkin and Tret’yakov’s Ryci, Kitaj! Scando-Slavica (1977) no. 23. pp. 29–37.
Klejman, Naum I.–Levina, K. B.: Bonenoszec Potyemkin – Sedevri Szovjetszkogo Kino. Moszkva: Iszkussztvo, 1969.
Klejman, Naum: Tolko piatnadszaty kadrov. Iszkussztvo Kino (1976) no. 3. pp. 81–95.
Ropars-Wuilleumier, Marie-Claire: Octobre. Écriture et idéologie. Paris: 1976.
Ropars-Wuilleumier, Marie-Claire: The Function of Metaphor in Eisenstein’s October. Film Criticism (Winter-Spring 1978)
Simsolo, Noel: Octobre. Image et son (1972) no. 259. pp. 81–88.
Sperber, M: Eisenstein’s October. Jump Cut (1977) no. 14. pp. 15–33.
Tretyakov, S.: Oktyabr minusz Bronenoszec Potyemkin v diszkusszionom porjadke. Iszkussztvo Kino (1987) no. 11. pp. 102–106.
Turbin, Vlagyimir: Klio munkához lát. (ford.: Köves Erzsébet) In: Élmények és gondolatok. Szovjet esszék. Budapest: Európa, 1967. pp. 336–347.
Régi és új
Aumont, Jacques: Une rêve soviétique. Cahiers du cinéma (1976) no. 271. pp. 26–44.
Bonitzer, Pascal: Les machines e(x)tatiques: Macroscopie et signification. Cahiers du cinéma (1976) no. 271. pp. 22–25.
Kepley, Vance Jr.: The Evolution of Eisenstein’s Old and New. Cinema Journal 14 (1974) no. 1. pp. 34–50.
Narboni, Jean: La ligne générale. Le hors-cadre décide de tout. Cahiers du cinéma (1976) no. 271. pp. 13–21.
Segal, Abraham: La ligne générale. Image et son (1972) no. 266. pp. 106–117.
Vinicsenko, E.: Sztaroje i novoje. Iszkussztvo Kino (1989) no. 7. pp. 100–102.
Jégmezők lovagja
Balter, Leon: Alexander Nevsky. Film Culture (1983) nos. 70–71. pp. 43–87.
Baudry, Pierre: Notes sur Alexandre Nevski. Cahiers du cinéma (1971) nos. 226–227. pp. 39–41.
Gallez, Douglas W.: The Prokofiev-Eisenstein Collaboration. Nevsky and Ivan Revisited. Cinema Journal 17 (1978) no. 2. pp. 13–35. Magyarul cf. id.: Prokofjev és Eisenstein közös művészi alkotásai. A Jégmezők lovagja és a Rettegett Iván újraelemzése. (ford.: Harmati Enikő) Metropolis 2 (1998) no. 3. pp. 114–132.
Jurenyev, Rosztiszlav: Csuvsztvo Rodinü. Iszkussztvo Kino (1973) no. 11. pp. 56–78.
Levaco, Ronald: The Eisenstein–Prokoviev Correspondence. Cinema Journal 13 (1973) no. 1. pp. 1–16.
Merrit, Russell: Recharging Alexandr Nevsky. Tracking the Eisenstein–Prokofjev War Horse. Film Quarterly 48 (1995) no. 2. pp. 34–47.
Nikolskaia, V: The Composition of the Film Alexander Nevski. In: The Problems of the History of Cinema. Moszkva: 1957.
Roberts, Philip D.: Prokofiev’s Score and Cantata for Eisenstein’s Alexander Nevsky. Semiotica 21 (1977) nos. 1–2. pp. 151–166.
Rotschild, T.: Führer in historischer Verkleidung. Film und Fernsehen 20 (1992) no. 5. pp. 62–63.
Turner, George: Alexander Nevsky Comes Back in Style. American Cinematographer 68 (1987) no. 11. pp. 90–92., 94., 96.
Weber, A.: Montage dramatique ou épique. CinémAction (1982) no. 23. pp. 66–73.
Rettegett Iván I–II.
Alsina Thevenet, H.: The labyrinths of Sergei M. Eisenstein. Cinemateca Review 22 (December 1980) pp. 26–32.
Aristarco, Guido: Ivan, una tragedia atea dello storico S. M. Eisenstein I. Cinema nuovo 22 (1973) no. 223. pp. 192–199.
Aristarco, Guido: Ivan, una tragedia atea dello storico S. M. Eisenstein II. Cinema nuovo 22 (1973) no. 224. pp. 269–278.
Christensen, Peter G.: Eisenstein’s Ivan the Terrible and Shakespeare’s Historical Plays. Slavic and East European Arts 6 (1990) no. 2. pp. 124–138.
Hitzer, Friedrich: Über das Spätwerk S. M. Eisensteins Ivan der Schreckliche II. I. Film (1965) no. 9.
Hitzer, Friedrich: Über das Spätwerk S. M. Eisensteins Ivan der Schreckliche II. II. Film (1965) no. 10.
Kennicott, P.: Sergei, Sergei, and Ivan. Prokofiev, Eisenstein and the Bolshoi-Ballet. Dancemagazine 64 (1990) no. 10. pp. 68–69.
Kinder, Marsha: The Image of Patriarchal Power in Young Mr. Lincoln and Ivan the Terrible, Part I. Film Quarterly 39 (1985) no. 2. pp. 29–49.
Levin, E.–Cukerman, V.: Isztoricseszkaja tragedija kak zsanr: kak sudba. Iszkussztvo Kino (1991) no. 9. pp. 83–102.
Leyda, Jay: Two-Thirds of a Trilogy. Film Quarterly 12 (1959) no. 3. pp. 16–22.
Oudart, Jean-Pierre: Sur „Ivan le terrible”. Cahiers du cinéma (1970) no. 218. pp. 15–22.
Palmer, C.: Prokofiev, Eisenstein, and Ivan. The Musical Times 132 (1991) no. 1778. pp. 179–181.
Szilágyi Ákos: Iván árnyékban. Filmvilág 41 (1998) no. 1. pp. 4–13.
Téllez, J. L.: Ivan Grozni. El abismo y la máscara. Contracampo (1981) no. 29. pp. 36–58.
Thompson, Kristin: Ivan the Terrible and Stalinist Russia. A Reexamination. Cinema Journal 17 (1977) no. 1. pp. 30–43.
Thompson, Kristin: Eisenstein’s Ivan the Terrible. A Neoformalist Analysis. Princeton: Princeton University Press, 1981.
Filmtervek, el nem készült és bizonytalan attibúciójú filmek
Amengual, Bernard: Comment Eisenstein pensait filmer Le capital. Cinéma (1975) no. 195. pp. 34–42.
Bíró Yvette: Eizenstein Tőke-tervezete és az intellektuális film. Filmtudományi Szemle (1976) no. 1. pp. 85–94.
Bixby, Barbara Evans: The Weave of the Serape Sergei Eisenstein’s Que viva Mexico As a Multitext. Disszertáció: University of Florida, 1979.
Cluny, C. M.: A propos de Que viva Mexico. Cinéma (1980) no. 254. pp. 41–55.
Cohen, Keith: Eisenstein’s Subversive Adaptation. In: Peary, Gerald–Schatzkin, Roger (eds.): The Classic American Novel and the Movies. New York: 1977.
Fáber András: Eizenstein és nemlétező filmje a világ első filmfesztiválján. Filmvilág 32 (1989) no. 1. pp. 54–57.
Grizzard, M.: Mexico According to Eisenstein. New Mexican History 68 (1993) no. 1. pp. 130–132.
Guérif, F.: Que viva Mexico d’Eisenstein. Lumière du cinéma (1977) no. 4. pp. 60–65.
Jacobs, L.: An American Tragedy. A Comparison of Film and Literature Censorship. Quarterly Review of Film Studies 15 (1995) no. 4. pp. 87–98.
Jumaseva, Olga: „Da zdravsztvujet Mekszika!” Szergej Eisensteina. Novije fakti i kommentari. Iszkussztvo Kino (1993) no. 2. pp. 61–72.
Jurenyev, Rosztiszlav: Vozdrozsdenyije sedevra. Iszkussztvo Kino (1980) no. 2. pp. 110–120.
Karetnikova, Inga–Steinmetz, Leon (eds.): Mexico According to Eisenstein. Albuquerque: UNMP, 1991.
Klejman, Naum: Nacnem sz Puskina. Iszkussztvo Kino (1987) no. 2. pp. 65–74.
Kliman, B.: ‘An American Tragedy’. Novel, Scenario and Films. Literature/Film Quarterly 5 (1977) no. 3. pp. 258–268.
Kovalov, Oleg: Szimvoli vremenyi. Iszkussztvo Kino (1988) no. 1. pp. 81–92.
Lardeau, Y.: Sur Que viva Mexico. Cahiers du cinéma (1980) no. 307. pp. 11–14.
Lesser, J.: Tisse’s unfinished treasure: Que viva Mexico. American Cinematographer 72 (1991) no. 7. pp. 34–40.
Levin, E.: ...na szud obscsesztvennoszti... Iszkussztvo kino (1988) no. 8. pp. 76–90.
Leyda, Jay: Eisenstein’s Mexican Tragedy. Sight & Sound 27 (Autumn 1958) pp. 305–308., 329.
Leyda, Jay: Production Notes to Bezhin Meadow. Sight & Sound 29 (1959) no. 2.
Marshall, Herbert: A Note on Eisenstein’s Shot Montage of a Monologue from Pushkin’s Boris Godunov. Quarterly Review of Film Studies 3 (1978) no. 2. pp. 137–168.
Michelson, Anette: Reading Eisenstein, Reading Capital. October (1976) no. 2. pp. 27–38.
Novák Zoltán: Adalékok Ejzenstejn Bezsin rétje c. filmjének keletkezéséhez és sorsához. Magyar Filozófiai Szemle 23 (1972) nos. 1–2. pp. 50–72.
Plazewski, Jerzy: Egy klasszikus film feltámadása. A Que viva Mexico rekonstrukciója. (ford.: Hollós Adrienne) Filmkultúra 15 (1979) no. 3. pp. 88–94.
Privato, V: Film dolzsen büt. Iszkussztvo Kino (1973) no. 6. pp. 118–119.
Ray, A–Plazewski, J: Mort et transfiguration d’un chef d’oeuvre: Que viva Mexico! Ecran (1979) no. 76. pp. 25–36.
Richardson, William: Eisenstein at California. The ‘Sutter’s Gold’ Episode. California History (1980) no. 111.
Schlappner, Martin: Eisenstein und Tisse. 1929 ist der Scweitzer Film „Frauennot – Frauenglück mit der Beteiligung Eisensteins entstanden. Zoom 46 (1994) no. 8. pp. 10–11.
Seton, Marie: Eisenstein’s Images and Mexican Art. Sight & Sound (September 1953)
Vega Alfaro, Eduardo del la: Eisenstein in Mexiko. Ein Besuch in Tetlapayac. Film und Fernsehen 21 (1993) nos. 6–1. pp. 18–27.
Színházi munkák
Eisenschnitz, Bernard: Le Proletkult, Eisenstein. Cahiers du cinéma (1970) nos. 220–221. pp. 39–44.
Geréb Anna: Eizenstein operája. Színház 24 (1991) no. 8. pp. 1–3.
Gordon, Mel: Eisenstesin’s Later Work at the Proletkult. Drama Review 22 (1978) no. 3. pp. 107–112.
Hamon, Christine: Le montage dans le premières réalisations d’Eisenstein au théâtre. In: Billeter, E. et. al.: Collage et montage au théâtre et les autres arts. Lausanne: L’age d’homme, 1978. pp. 145–160.
Hielscher, Karla: S. M. Eisensteins Theaterarbeit beim Moskauer Proletkult. Asthetik und Kommunkation (1973) no. 13. pp. 64–75.
Hutzler, Ralf: Vom Mexikaner zu Gasmasken. Sergei Eisensteins Theaterarbeit 1920 bis 1924. In: Hoffmann, Hilbart–Schobert, Walter (eds.): Sergei Eisenstein im Kontext der russischen Avantgarde 1920–1925. Frankfurt a. M.: Deutsches Filmmuseum, 1992. pp. 8–56. Magyarul cf. id.: A mexikóitól a Gázálarcokig. Szergej Eisenstein színházi munkássága 1920-tól 1924-ig. (ford.: Gáspár Ildikó) Metropolis 2 (1998) no. 3. pp. 12–44.
Kolchevska, Natasha: From Model to Real Object: Four Productions by Mejerxol’d and Eisenstein. Proceedings of the Kentucky Foreign Language Conference. Slavic Section 3 (1985) no. 1. pp. 75–82.
Law, Alma–Gordon, Mel: Meyerhold, Eisenstein, and Biomechanics. Actor Training in Revolutionary Russia. Jefferson: McFarland, 1996.
Mejerhold, V.: Teatralnoje likvidatorsztvo. Iszkussztvo Kino (1987) no. 11. pp. 37–44.
Millington, B: Wagner and Eisenstein. Opera 41 (1990) no. 3. pp. 284–285.
Rajzok
Drawings Eisenstein. London: Victoria and Albert Museum, 1963.
Eizenstein kiadatlan mexikói rajzai. Filmkultúra 14 (1978) no. 6. p. 110.
Eisenstein: suite de dessins: Musée des beaux-arts, Palais Saint-Pierre, Lyon, 1978. Lyon : Le Musée, 1978.
Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz. Eizenstein rajzai elé. Filmvilág 34 (1991) no. 6. pp. 25–27.
Blanchard, A-M: Les dessins mexicains d’Eisenstein. Image & son (1978) no. 326. pp. 33–42.
Geréb Anna: Eizenstein rajzairól. Új Művészet 2 (1991) no. 11. pp. 21–23.
Jassenjawski, Igor: Von Eisenstein bis Tarkowsky. Die Malerei der Filmregisseure in der UdSSR. München: Prestel-Verlag, 1990. pp. 47–62.
Klejman, Naum–Krempel, Ulrich (eds.): Beispiel Eisenstein: Zeichnung, Theater, Film: Stcadtische Kunsthalle Dcusseldorf, 3.9.–2.10.1983. Düsseldorf: Die Kunsthalle, 1983.
Kusnyirov, Mark: Mozgó pillanatképek – ceruzavonásokkal. (ford.: Geréb Anna) Ezredvég (1991) no. 3. pp. 43–49.
Veress József: Eizenstein, a rajzművész. Alföld 24 (1973) no. 4. pp. 69–72.
Eisenstein elméleti munkássága
Amengual, Barthélémy: Eisenstein et les hiéroglyphes. Ecran (1973) no. 16. pp. 20–26.
Amengual, Barthélémy: Un disciple inattendu d’Eisenstein: Antonin Artaud. Ecran (1973) no. 18. pp. 45–53.
Amengual, Barthélémy: Le affinitá semiotiche di Ejzenstejn e Brecht. Cinema nuovo 26 (1977) no. 249. pp. 352–367.
Amengual, Barthélemy: Sur deux neveux d’Eisenstein. Études Littéraires 20 (1987) no. 3. pp. 123–136.
Amengual, Bernard: Propos sur et autour de S. M. Eisenstein. Cinéma (1974) no. 185. pp. 78–95.
Amengual, Bernard: Eisenstein et le Sacré. Cinéma (1976) no. 214. pp. 44–60.
Amengual, Bernard: Vertov et Eisenstein: deux conceptions du cinéma politique. Jeune cinéma (1976) no. 93. pp. 10–19.
Aristarco, Guido: La conception de la tragédie et del l’histoire chez Eisenstein. Cahiers de la cinémathèque (1975) no. 17. pp. 106–117.
Aumont, Jacques: Eisenstein avec Freud. Notes sur le Mal voltairien. Cahiers du cinéma (1971) nos. 226–227. pp. 68–74.
Bíró Yvette: Eizenstein = kollízió (ford.: dr. Tokaji András.). In: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje. Budapest: Filum, 1997. pp. 140–151.
Barthes, Roland: Le troisième sens. Notes de recherche sur quelques photogrammes de S. M. Eisenstein. Cahiers du cinéma (1970) no. 222. pp. 12–19. Magyarul cf. id.: A harmadik értelem. Kutatási jegyzetek Eizenstein néhány fotogramjáról. (ford.: Kálmán László) Filmspirál 3 (1997) no. 2. pp. 1–15.
Barthes, Roland: Diderot, Brecht, Eisenstein. Revue d’esthétique 26 (1973) nos. 2–4. pp. 185–191. Magyarul cf. id.: Diderot, Brecht, Eisenstein. (ford.: Morvai Zsuzsa) Metropolis 2 (1998) no. 3. pp.
Bilodeau, Daniel: La synchronisation interne dans le cinéma de S. M. Eisenstein. Études Littéraires 20 (1987) no. 3. pp. 61–74.
Bordwell, David: Eisenstein’s Epistemological Shift. Screen 15 (1974) no. 4. pp. 29–46.
Bulgakowa, Oksana (ed.): Herausforderung Eisenstein. Berlin: Akademie der Künste der Deutschen Demokratischen Republik, 1989.
Bulgakowa, Oksana: Eisenstein und die deutschen Psychologen. Beiträge zur Film- und Fernsehwissenschaft 29 (1988) no. 32. pp. 16–44.
Bulgakowa, Oksana: Sergei Eisenstein – drei Utopien. Architekturentwürfe zur Filmtheorie. Berlin: PotemkinPress, 1996.
Bystrzycka, Maria: Eisenstein as Precursor of Semantics in Film Art. In: Greimas, A. J. et. al. (eds.): Sign, Language, Culture. The Hague–Paris: Mouton, 1970. pp. 469–484. Magyarul cf. id.: Eizenstein mint a szemantika előfutára a filmművészetben. (ford.: Antal László) In: Horányi Özséb (szerk.): Montázs. Budapest: TKK, 1977. pp. 189–208.
Carasco, Raymonde: Hors-Cadre Eisenstein. Paris: 1979.
Civjan, J. G.: K isztoriji idei intellektualnogo kino. In: Kozlov: Iz tvorcseszkogo naszledija Sz. M. Eisensteina. pp. 107–111.
Comolli, Jean-Louis: Le réalisateur à vingt têtes. I. Cahiers du cinéma (1971) nos. 226–227. pp. 111–114.
Comolli, Jean-Louis: Le réalisateur à vingt têtes. II. Cahiers du cinéma (1971) no. 228. pp. 46–49.
Crofts Stephen: Eisenstein and Ideology. Framework (Spring 1978)
Del Ministro, M.: Dialettica del vecchio e nuovo poetica di Eisenstein. Cinema nuovo 22 (1973) no. 221. pp. 34–41.
Dreyer-Sfard, Regina: Montaz w tworezosci Eisenstein. Varsó, 1964.
Eagle, Herbert: Eisenstein As a Semiotician of the Cinema. In: Bailey, R. W.–Matejka, L.–Steiner, P. (eds.): The Sign. Semotics Around the World. Ann Arbor: Michigan Slavic Publications, 1978. pp. 173–193.
Elrod, Norman: Szergej Eizenstein és a pszichoanalízis. (ford.: Szaitz Mariann) Thalassa 6 (1995) nos. 1–2. pp. 69–82.
Gonzalez, Marlina Feleo: The Formation of a Theory on Screenplay Imaging through the Adaptation of Eisenstein’s Principles of Montage. Disszertáció, 1984.
Goodwin, James: Eizenstein. Ideology and Intellectual Cinema. Quarterly Review of Film Studies 3 (1978) no. 2. pp. 169–192.
Goodwin, James: The Object(ive)s of Cinema: Vertov (Factography) and Eisenstein (Ideography). Praxis (1978) no. 4. pp. 223–230.
Gordon, Mel–Law, Alma H.: Eisenstein’s Early Work in Expressive Behavior. The Montage of Movement. Millenium (1979) no. 3. pp. 25–29.
Grasso, Aldo: Il Sistema Eisenstein. Bianco e nero 34 (1973) nos. 1–2. pp. 5–59.
Harrah, D.: Aesthetics of the Film. The Pudovkin–Arnheim–Eisenstein Theory. Journal of Aesthetics and Art Criticism (December 1954)
Hebraud, R: „Retour á” („Reprise de”) Eisenstein. Ça 1 (1974) no. 4. pp. 61–79.
Helman, A: Nauka i ekstaza. Refleksje krytyczne. Kino 10 (1975) no. 9. pp. 34–35.
Henderson, Brian: Classical Film Theory: Eisenstein, Bazin, Godard, and Metz. Disszertáció, 1975.
Henderson, Brian: Two Types of Film Theory. In: Nichols, Bill (ed.): Movies and Methods. I. Berkeley: University of California Press, 1976. pp. 388–400.
Hermann István: A filmelmélet építőművésze. Filmkultúra 4 (1968) no. 1. pp. 76–81.
Ignatovszkij, V: Montazs na atrakcioni. Klaszicseszki i szvremeni formi. Kinoizkusztvo 29 (1974) no. 11. pp. 67–78.
Ivanov, Viatcheslav: Eisenstein et la linguistique structurale moderne. (trans. Robel, André) Cahiers du cinéma (1970) nos. 220–221. pp. 47–50. Magyarul cf. id.: Eizenstein és a modern strukturális nyelvészet. (ford.: Berényi Gábor) In: Kenedi János (szerk.): A film és a többi művészet. Budapest: Gondolat, 1977. pp. 232–246.
Kipping, Herwig: Poesie und Film. Versuch über das Poetische anhand ausgewählter Beispiele von S. Eisenstein und G. Body. Diplomamunka, Potsdam–Babelsberg, Hochschule für Film und Fernsehen, 1982.
Klejman, Naum: Der Aufbrüllende Löwe. Zur Enstehung, Bedeutung, und Funktion eine Montage-Metapher. Montage 2 (1993) no. 2. pp. 5–34.
Kolchevska, Natasha: The Faktoviki at the Movies: Novij Lef’s Critique of Ejenštein and Vertov. Russian Language Journal (1987) nos. 138–139. pp. 139–151.
Kozlov, Leonyid: Eizenstein és a filmművészet szintetikus jellege. (ford.: Sándor István) In: Vincze Lajos (szerk.): A megragadott idő. Szovjet filmtanulmányok. Budapest: Magvető, 1973. pp. 290–323.
Kuiper, John: Stage Antecedents of the Film Theory of S. M. Eisenstein. Educational Theatre Journal (December 1961)
Le Bot, Marc: Eisenstein, théoricien d’art moderne. Contre-champ (1963) no. 5. pp. 53–64.
Levin, E. S. (ed.): Teorija i praktika prepodavanija kinorezsisszurü. Iz pedagogicseszkogo naszledija Szergej Mihajlovics Eisensteina. Ucsebnoje poszobije. Moszkva: VGIK, 1988.
Levin, E.: Sz. Eisenstein i problemi sztrukturalnovo analiza. Voproszü literaturi 13 (1969) no. 2. pp. 135–143. Magyarul cf. id.: Eizenstein és a strukturális analízis problémái. (ford.: Kócsag Piroska) In: Vincze Lajos (szerk.): A megragadott idő. Szovjet filmtanulmányok. Budapest: Magvető, 1973. pp. 275–289., illetve: Szergej Eizenstein és a strukturalista elemzés problémái. In: Kovács Márta (szerk.): Szovjet filmesztétikai tanulmányok. Budapest: MFI, 1971. pp. 339–361.
Lipkov, Alekszandr: Problemü hudozsnyesztvennogo vozdejsztvija: princip attrakciona. Moszkva: Nauka, 1990.
Milev, N.: Vertov, Ajzenstajn i szvemennoszta. Kinoizkusztvo 31 (1976) no. 3. pp. 46–51.
Milev, N.: Vzgledite na Ajzenstajn za dramaticseszkata priroda na kinoizkusztvoto. Kinoizkusztvo 33 (1978) no. 5. pp. 17–23.
Montagu, Ivor: A dinamikus keret. Filmkultúra (1960) no. 1. pp. 11–19.
Montani, Pietro: Le seuil infranhissable de la répresentation: Du rapport peinture-cinéma chez Eisenstein. In: Bellour, Raymond (ed.): Cinéma et peinture. Approches. Paris: Presses Universitaires de France, 1990. pp. 67–81.
Newcomb, James: Eisenstein’s Aesthetics. Journal of Aesthetics and Art Criticism 32 (1974) no. 4. pp. 471–477.
Nguyen, Than: Sergej Eisenstein und Andrej Tarkowski. Bildästhetik und Bildsprache. Disszertáció: Potsdam–Babelsberg, Hochschule für Film und Fernsehen, 1995.
Novák Zoltán: A filmteoretikus Eizenstein. Budapest: Múzsák, 1989. (kiadatlan)
Paffenholz, Alfred (ed.): Kunsttheoretische Nachforschungen über Max Raphael, Sergej Eisenstein, Viktor Schklowskij, Raoul Hausmann. Hamburg: Junius, 1988.
Palmer, R. Barton: Eisensteinian Montage and Joyce’s Ulysses. The Analogy Reconsidered. Mosaic 18 (1985) no. 3. pp. 73–85. Mgyarul cf. id.: Az eisensteini montázs és James Joyce Ulyssese. Az újragondolt analógia. (ford.: Winkler Nóra) Metropolis 2 (1998) no. 3. pp. 102–111.
Perlmutter, Karl: Le Gai Savoir. Godard and Eisenstein: Notions of Intellectual Cinema. Jump Cut (1975) no. 7. pp. 17–19.
Pirog, Gerald: Iconicity and Narrative: The Vertov–Eisenstein Controversy. Semiotica 39 (1982) nos. 3–4. pp. 297–313. Magyarul cf. id.: Ikonocitás és narráció. A Vertov–Eisenstein-vita (ford.: Kaposi Ildikó) Metropolis 2 (1998) no. 3. pp. 90–100.
Pleynet, M.: The ‘Left’ Front of Art. Eisenstein and the Old ‘Young’ Hegelians. Screen 13 (1972) no. 1. pp. 101–119.
Podoroga, Valerij: Sz. Eisenstein: vtoro-ekran. Iszkussztvo Kino (1993) no. 10. pp. 45–58.
Polan, Dana B.: Eisenstein as Theorist. Cinema Journal 17 (1977) no. 1. pp. 14–29.
Ropars, Marie-Claire: Relire Eisenstein: le montage en expansion et la pensée dehors. Filmcritica 41 (1990) no. 410. pp. 585–598. Magyarul cf. eud.: A montázs térhódítása és a kívülvaló gondolata. Eisenstein újraolvasásához. (ford.: Bárdos Miklós) Metropolis 2 (1998) no. 3. pp. 133–141.
Rosetti, R.: Prelogismo e discorso interno in S. M. Ejzenstejn. Su Disney. Filmcritica 37 (1986) nos. 369–370. pp. 515–535.
Rother, H.-J.: Die Tendenz, den Kopf zu heben. Filmwissenschaftliche Beitrage 18 (1977) no. 2. pp. 22–70.
Sánchez-biosca, Vicente: Montage and Spectator: Eisenstein and the Avantgarde. Semiotica 81 (1990) nos. 3–4. pp. 277–289.
Salvaggio, Jerry Lee: Between Formalism and Semiotics. Eizenstein’s Film Language. Dispositio 4 (1979) nos. 11–12. pp. 189–197.
Scheunemann, D.: The Art of Montage in Theater and Film. Observations on Eisenstein and Brecht. Essays on Poetics 15 (1990) no. 2. pp. 1–29.
Schmige, Hartmann: Eisenstein, Bazin, Kracauer. Zur Theorie der Filmmontage. Hamburg: Medienladen.
Schreurs, Marc: Montage As a Constructing Principle in Cinematic and Narrative Art: Eisenstein and Babel. Russian Literature 19 (1986) no. 2. pp. 193–254.
Seleznyeva, T: Teoreticseszkoje naszledije Eisensteina. Iszkussztvo Kino (1975) no. 10. pp. 110–123.
Siegler, R.: Masquage, an Extrapolation of Eisenstein’s Theory of Montage-as-Conflict to the Multi-image Film. Film Quarterly (Spring 1968)
Sorensen, J.: Lef, Eisenstein and the politics of form. Film Criticism 19 (1994) no. 2. pp. 55–74.
Szegal, D. M.: Problema pszihologicseszkogo szubsztrata znaka i nekatorüje teoreticseszkoje vozrennija Sz. M. Eisensteina. In: Letnaja skola po vtoricsnim modeliruscsim szisztemam. Tartu, 1968. Magyarul cf. id.: Jegyzetek Eizenstein néhány elméleti tételéhez. (ford.: Kovács Zoltán) In: Hoppál Mihály–Szekfű András (szerk.): A mozgókép szemiotikája. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1974. pp. 43–47.
Taylor, G. T.: The cognitive instrument in the service of revolutionary change. Sergei Eisenstein, Anette Michelson, and the avant-garde scholarly aspration. Cinema Journal 31 (1992) no. 4. pp. 42–59.
Tiessen, Paul: Eisenstein, Joyce, and the Gender Politics of Literary Modernism. Kinema (Spring 1993)
Tyereskovics, V. M.: Eisenstein i Sztanyiszlavszkij. Iszkussztvo Kino (1978) no. 12. pp. 96–105.
Tyereskovics, V. M.: Evolucija vzglijadov Szergej Mihajlovics Eisensteina na iszkussztvo aktera. Ot tipazsa k akteru. Ucsebnoje poszobije. Moszkva: VGIK, 1988.
Tyereskovics, V. M.: Metodika szergej Mihajlovics Eisensteina v rabotye sz akterom. Ucsebnoje poszobije. Moszkva: VGIK, 1990.
Van Wert, William F.: Eisenstein and Kabuki. Criticism 20 (1978) no. 4. pp. 403–420.
Warren, Paul: Imitation et récupération d’Eisenstein. Études Littéraires 20 (1987) no. 3. pp. 27–49.
Werner, Gösta: James Joyce and Sergei Eisenstein. (trans. Gunnemark, Erik) James Joyce Quarterly 27 (1990) no. 3. pp. 491–507.
White, H–Crofts, S: Montage in the Theatre. Montage and Theatre – A Response. Australian Journal of Screen Theory (1980) no. 7. pp. 34–67.
Zsolkovszkij, Alekszandr K.: Porozsdajuscsaja poetika v rabotah Sz. M. Eisensteina. In: Greimas, A. J. et. al. (eds.): Sign, Culture, Language. The Hague–Paris, 1970. pp. 451–468.
Életrajzi írások
Sergej Michailowitsch Eisenstein. Zeittafel – Filmographie – Zwischentitel der Stummfilme – unvollendete Filme – Projekte – Verzeichnis der schriftlichen Arbeiten – Aufsätze. Wien: Österreichischen Filmmuseum, 1964.
Kritikai montázs. Filmkultúra 3 (1967) no. 5. pp. 117–121.
Akszenov, Ivan A.: Szergej Eisenstein. Portret hudozsnyika. Moszkva: Kinocentr, 1991.
Albéra, François: Notes sur l’esthétique d’Eisenstein. Bron: CERT, 1973.
Albéra, François: Eisenstein en Suisse. Premiers matériaux. Travelling (1976) no. 48. pp. 89–119.
Albéra, François: Eisenstein est-il stalinien? Dialectiques (1977) no. 20. pp. 26–39.
Albéra, François: S. M. Eisenstein et W. Reich, correspondances. Cahiers du cinéma (1978) no. 289. pp. 4–11.
Albéra, François: Eisenstein et la constructivisme russe. Lausanne: l’Age d’homme, 1990.
Amengual, Barthélémy: Que viva Eisenstein. Lausanne: l’Age d’homme, 1980.
Amengual, Bernard: S. M. Eisenstein. Lyon: Serdoc, 1962.
Aumont, Jacques: Montage Eisenstein. Paris: Éditions Albatros, 1979.
Bacsó Béla: A képszerű arányok mestere. Jegyzetek Szergej Mihajlovics Ejzenstejnről. Kritika (1978) no. 4. p. 11.
Balázs Béla: Levelek Sz.M. Eizensteinnek, az 1929/30-as év fordulóján. (ford.: Lőrincz Anita) Filmvilág 27 (1984) no. 9. p. 5.
Barna, Yon: Serghei Eisenstein. Bloomington: Indiana UP, 1973.
Berkes Ildikó: A szovjet némafilm hatása a magyar filmre. Szergej Ejzenstejn és Jancsó Miklós. Filmtudományi Szemle (1977) no. 3. pp. 37–44.
Bernardi, S.: Joyce ed Ejzenstejn: simbolo, cosa figura. Filmcritica 39 (1988) no. 384. pp. 187–207.
Bordwell, David: Narrative and Scenography in the Later Eisenstein. Millenium Film Journal (1983) no. 13. pp. 62–80.
Bordwell, David: The Cinema of Eisenstein. Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1993.
Bulgakowa, Oksana: Sergej Eisenstein. Eine Biographie. Berlin: PotemkinPress, 1997.
Christie, Ian–Elliott, David (eds.): Eisenstein at Ninety. Oxford: Museum of Modern Art, 1988.
Christie, Ian–Taylor, Richard (eds.): Eisenstein Rediscovered. London–New York: Routledge, 1993.
De Santi, Pier-Marco (ed.): Eisenstein su Eisenstein: Pistoia, Chiostro di San Francesco, 26 maggio–30 giugno 1980. Pistoia: Amministrazione comunale, Assessorato agli istituti culturali, 1980.
Didi-Hubermann, Georges: Bataille avec Eisenstein. Forme – matière – montage. Cinémathèque (1994) no. 6. pp. 15–38.
Elbert, Luis: Eisenstein–Pudovkin. Montevideo: Cinemateca Uruguaya, 1985.
Fernandez, Dominique: Eisenstein. Paris: Grasset, 1975.
Geréb Anna: EImonZENtázsSTEIN. I. Filmkultúra 31 (1995) no. 4. pp. 9–6.
Geréb Anna: EImonZENtázsSTEIN. II. Filmkultúra 31 (1995) no. 5. pp. 12–8.
Geréb Anna: Eizenstein, a szófogadatlan. Magyar Hírlap (1998) p. 14.
Goodwin, James: Eisenstein, Cinema, and History. Urbana: University of Illinois Press, 1993.
Grant, B. K.: Whitman and Eisenstein. Literature/Film Quarterly 4 (1976) no. 3. pp. 264–270.
Grasso, Aldo: Ejzenstejn. Firenze: La nuova Italia, 1974.
Grossi, Edoardo G.: Eisenstein e il progretto di Regissura. Studi urbinati (1984) no. 57. pp. 219–251.
Gutierrez Alea, Tomas: Dialectica del espectador. Habana: UEAC, 1982.
Harcourt, Peter: 6 European Directors. Essays on the Meaning of Film Style. Baltimore: 1974.
Henderson, Elisabeth: Majakovsky and Eisenstein Celebrate the Tenth Anniversary. Slavic and East European Journal (1978) no. 22. pp. 153–162.
Herlinghaus, Hermann–Baumert, Heinz–Georgi, Renate (eds.): Sergei Eisenstein – Künstler der Revolution. Berlin: Henschelverlag, 1960.
Herlinghaus, Hermann: Im Streit um die Kunst. Film und Fernsehen 1 (1973) no. 1. pp. 32–36.
Hoffmann, Hilbart–Schobert, Walter (eds.): Sergej Eisenstein im Kontext der russischen Avantgarde 1920– 1925. Frankfurt a. M.: Deutsches Filmmuseum, 1992.
Houdek, Jiri: Sergej Ejzenstejn. Praha: Horizont, 1988.
Iurenev, Rostislav Nikolaevich: Pour célébrer le 75ème anniversaire de la naissance de Sergéi Mikhailovitch Eisenstein, 1898–1948. Montréal: La Cinémathèque québécoise – Musée du cinéma, 1973.
Jurenyev, Rosztiszlav Nyikolajevics: Szergej Eisenstein: zamiszli, filmi, metod. I. Moszkva: Iszkussztvo, 1985.
Jurenyev, Rosztiszlav Nyikolajevics: Szergej Eisenstein: zamiszli, filmi, metod. II. 1930–1945. Moszkva: Iszkussztvo, 1988.
Kepley, Vance Jr.: Eisenstein as Pedagogue. Quarterly Review of Film & Video 14 (1993) no. 4. pp. 1–16.
Kleberg, Lars–Lövgren, Hakan: Eisenstein Revisited. A Collection of Essays. Stockholm: Almqvist and Wiksell, 1987.
Konlechner, Peter–Kubelka, Peter (eds.): Sergej Michailowitsch Eisenstein. Eine Übersicht. (trans. Kraft, Herwig) Wien: Österreichisches Filmmuseum, 1964.
Kozlov, Leonyid: Eisenstein i Dovzsenko. Voproszü kinoisszkusztvo (1966) no. 9. pp. 308–312.
Kozlov, Leonyid: Eizenstein és a szerzői film kérdése. (ford. Bálint Judit) Filmkultúra 10 (1974) no. 6. pp. 77–82.
Kozlov, Leonyid: Escse idub niszprovergatel’. Iszkussztvo kino (1975) no. 7. pp. 152–164.
Kuiper, John Bennett: An Analysis of Four Silent Films of Sergei M. Eisenstein. Disszertáció, 1960.
Kuleshov, Lev: Reminiscences on Eisenstein. Film Journal 1 (1967) nos. 3–4. pp. 28–32.
Kusnyirovics, Mark: Eizenstein titkos vonzalmai. Filmvilág 34 (1991) no. 6. pp. 28–35.
Lary, N. M.: Eisenstein’s (Anti-)Theatrical Art: From Kino-Fist to Kino-Tragedy. Slavic and East European Arts 6 (1990) no. 2. pp. 88–123.
Lawder, Standish Dyer: Eisenstein and Constructivism. In: Sitney, P. Adams (ed.): The Essenstial Cinema. I. New York: New York University Press, 1975.
Levine, Norma: The Influence of the Kabuki Theater on the Films of Eisenstein. Modern Drama (May 1969)
Leyda, Jay–Voynow, Zina: Eisenstein at Work. New York: Pantheon Books, 1982.
Liebman, S: Why Kluge. Eisenstein As a Subject and the Film Practice of Kluge As a Species of Cinema. October (1988) no. 46. pp. 5–22.
Lovgren, Hakan: Eisenstein’s Labyrinth. Aspects of a Cinematic Synthesis of the Arts. Stockholm: Almqvist & Wiksell, 1996.
Macdonald, Dwight: Eisenstin, Pudovkin and Others. In: Jacobs, Lewis (ed.): The Emergence of Film Art. New York: 1969.
Makavejev, Dusan: Eisenstein: Rouge, or, noir. Positif (1975) no. 176. pp. 7–17.
Mechini, Piero–Salvadori, Roberto (eds.): Il cinema di S. M. Ejzenstejn. Rimini–Firenze: Guaraldi, 1975.
Mejlah, Mira: Izobrazitelnyaja sztilisztika pozdnyik filmov Eisensteina. Leningrad: Iszkussztvo, 1971.
Michelson, Annette: Reading Eisenstein Reading Ulysses: Montage and the Claims of Subjectivity. Art & Text (1989) no. 34. pp. 64–78.
Mitry, Jean: S. M. Eisenstein. Paris: Editions universitaires, 1956.
Molnár István: Eizenstein és Pudovkin korabeli magyar sajtóvisszhangjáról. Filmkultúra (1963) no. 18. pp. 99–108.
Montagu, Ivor: With Eisenstein in Hollywood. A Chapter of Autobiography. Berlin: Seven-Seas-Publishers, 1968.
Montani, Pietro: Sergej Ejzenštejn: Oltre il cinema. Venezia: Biennale, 1991.
Moussinac, Léon: Serge Eisenstein. Paris: Editions Seghers, 1964.
Nyikityin, Andrej Leonydovics: Moszkovszkij debjut Szergeja Eisensteina. Isszledovanyije i publikaciji. Moszkva: IGS, 1996.
Nyizsnij, V.: Na urokah rezsisszeri Eisensteina. Moszkva: Iszkussztvo, 1958. Magyarul cf. id.: Eizenstein rendezési óráin. (ford. Schiffer Pál) Budapest: MFIFA, 1963.
Perry, T.: Sergei Eisenstein: A Career in Pictures. Films & Filming 10 (1982) no. 1. pp. 24–31.
Rotha, Paul–Montagu, Ivor–Grierson, John: Eisenstein. London: Lund Humphries, 1948.
Rother, H.-J.–Bulgakowa, Oksana–Ignatowski, W.: Am 23. Januar vor 90 Jahren wurde S. Eisenstein geboren. Film und Fernsehen 16 (1988) no. 1. pp. 25–43.
Seesslen, Georg: Die anderen Möglichkeiten des Kinos. Zu Sergej Eisensteins 100. Geburtstag. EPD Film 14 (1997) no. 12. pp. 18–27.
Segal, Abraham (Charriere, Jacques ed.): S. M. Eisenstein. Tübingen: Verlag Ernst Wasmuth, 1973.
Seton, Marie: Sergei M. Eisenstein. A Biography. London: Brodley Head, 1952.
Sklovszkij, Viktor B.: Eisenstein. Moszkva: Iszkussztvo, 1973. Magyarul cf. id.: Eizenstein. (ford.: Soproni András) Moszkva–Budapest: Progressz–Gondolat, 1977.
Sudendorf, Werner: Sergej M. Eisenstein. Materialen zu Leben und Werk. München–Wien: Hanser, 1975.
Swallow, Norman: Eisenstein’s Western Experiment. Films & Filming 22 (1976) no. 11. pp. 16–19.
Swallow, Norman: Eisenstein. A Documentary Portrait. London: Allen and Unwin, 1976.
Taylor, Richard: Eisenstein and the English. Journal of European Studies 20 (1990) no. 79. pp. 241–263.
Tissze, Eduard: „Na tom mü sztojim”. Iszkussztvo kino (1979) no. 2. pp. 100–113.
Tsivan, Yuri: Early Russian Cinema and Its Public. Historical Film Journal 11 (1991) no. 2. pp. 105–120.
Vega Alfaro, Eduardo de la: Del muro a la pantalla. S. M. Eisenstein y el arte pictorico mexicano. Guadalajara: Universidad de Guadalajara, 1997.
Veress József: Eizenstein. Filmkultúra 10 (1974) no. 5. pp. 49–67.
Vlagyimirova, M. M.: Vszemirnaja literatura i reszisszerszkije uroki SZ. M. Eisensteina, Ucsebnoje poszobije. Moszkva: MGIK, 1990.
Weber, A.: Les deux derniers mousquetaires: Poudovkine et Eisenstein. CinémAction (1982) no. 23. pp. 28–45.
Weise, Eckhard: Sergej M. Eisenstein in Selbstzeugnissen und Bilddokumenten. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt, 1975.
Wollen, Peter: Eisenstein. Cinema and the Avant-Garde. Art International (November 1968)
Zorkaja, Neja M.: S. M. Eisenstein. In: ead.: Portretü. Moszkva: Iszkussztvo, 1966. pp. 60–139.
E felsorolásba – terjedelmi okok miatt – csak az általunk legfontosabbnak tartott írások kerültek be. Kimaradtak az Eisensteinnel készült interjúk, a kisebb ismertetések és a korabeli írások.
