Szerkesztőség

Bevezető a Hang a filmben című összeállításhoz


A hangosfilm megszületésének idején természetszerűleg a filmkritika és a filmről folyó elméleti diskurzusok is sokat foglalkoztak az új jelenség technológiai jellemzőivel, esztétikai hatásaival. Később is, amikor valamilyen műszaki fejlesztés következtében az érdeklődés előterébe került a hangfelvétel vagy a mozik hangosításának kérdése, a téma időről időre ismét napirenden volt. Azonban a filmkritikában és filmtudományosságban az audiovizualitás médiumának vizsgálata mintha mindig is inkább a látható, mint a hallható kvalitásokkal lett volna elfoglalva. A dialógusokra jellemzően mint a fogalmi jelentések hordozójára gondolunk, nem mint akusztikus jelenségre. Legkiterjedtebb szakirodalma pedig a filmek zenei összetevőinek van (zenés műfajok, kísérőzene). Illetve időről időre egy-egy sajátos akusztikai koncepcióval rendelkező film is (mint pl. Robert Altman Nashville című műve) megmozgatta a kritikusok fantáziáját a hangi jelenségek tárgyalását illetően.

Az utóbbi évtized filmtudományi tendenciái, úgy látszik, összességében kedveznek annak, hogy a film hangi jelenségeinek vizsgálata stratégiai jellegű kutatási programmá válhasson. A kétezres évek elején Vivian Sobchack, majd Laura U. Marks munkássága nyomán trenddé váló – fenomenológiai alapozású, a filmet mint az érzékszervek komplex rendszerét stimuláló, a befogadót testileg megszólító médiumként újraértelmező – elgondolás kedvező talajt teremtett a filmhang mint akusztikus jelenség, a fogalmin túl az érzékiség szempontjából is vizsgálatra érdemes probléma kutatásának. Összeállításunk első szövege, Thomas Elsaesser és Malte Hagener a filmelméletet és annak történetét a testi érzékek szempontjából újrastrukturáló könyvének a hangra vonatkozó fejezete összefoglalást ad mindazokról a tendenciákról, melyek a filmtudomány történetében a hangra vonatkozóan megfigyelhetők voltak. Maga a könyv1 Elsaesser, Thomas – Hagener, Malte: Film Theory: An Introduction through the Senses. New York: Routledge, 2010.1 ugyanakkor a Sobchack és Marks által elindított teoretikus irány tanulságainak egyik első praktikus összegzése volt a filmtudomány históriájára vonatkozóan, így kiváló bevezetés a filmhangnak e kortárs tendenciában elfoglalt helyét illetően is.Összeállításunk második szövege betekintést nyújt abba, hogyan járul hozzá a kognitív filmtudomány a filmhang szerepének alaposabb megértéséhez. Kathrin Fahlenbrach szövege rávilágít a filmek által kiváltott érzelmi hatás és a hangtervezés jellegzetességeinek összefüggéseire, valamint arra, miféle szerepet játszanak e folyamatban az úgynevezett audiovizuális metaforák, melyek meghatározott kognitív struktúrákból merítik erejüket.Harmadik szövegünk, Zentay Nóra Fanni írása ismét csak egy újabb, a kortárs filmtudományosságban reneszánszát élő tudományos megközelítést alkalmaz a filmhang bizonyos jelenségeinek megértésére. A későmodernista filmek hangvilágának kvantitatív stíluselemzése az empirikus filmtudomány szép példája, mely kiválóan reprezentálja, milyen izgalmas következtetésekre juthatunk a művészeti alkotások kapcsán a művészettől látszólag idegennek tűnő, statisztikus módszerek segítségével.Végül a lapszám utolsó írása abba a tradícióba illeszkedik, amikor egy fontos, érdekes film irányítja a kritikusi figyelmet egy gyakorta elhanyagolt szempontra: jelen esetben a hangra. A Saul fia című magyar film kapcsán az egyik állandóan visszatérő megállapítás, hogy hatásának rendkívüli fontosságú összetevője a sajátos akusztikus világ, melyet az alkotók teremtettek. Vincze Teréz írásában a film hangzó rétegét a korábban említett, fenomenológiai alapozású, a befogadót érzéki-testi módon megszólító teoretikus elképzelések kontextusában vizsgálja. A tanulmány bemutatja, miként járul hozzá a hangi környezet a film sajátos haptikus vizualitásának felfokozásához, és ahhoz, hogy a film egyszerre értelmezhető (fogadható be) egyedi művészfilmként és a befogadói aktivitást a populáris filmekhez hasonlóan stimuláló, tradicionális hatásmechanizmusú elbeszélőfilmként is.Reményeink szerint összeállításunk rávilágít, milyen sokszínű és izgalmas kutatási terület a széles értelemben vett hang és akusztika tárgyköre a film esetében, ami korántsem korlátozódik a dialógusok szerepének és a zene kérdéskörének vizsgálatára.     

A szerkesztők

       

Jegyzetek:

  1 Elsaesser, Thomas – Hagener, Malte: Film Theory: An Introduction through the Senses. New York: Routledge, 2010. 

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.